További Jog cikkek
A spam a legidegesítőbb online jelenségek egyike. Csak jön, jön, özönlik a sok kéretlen levél, tele lesz vele a postaláda, és aki fogékony rá, még egyesével vérig is sértődhet mindegyiken mondván, engem ne nézzenek már annyira hülyének, hogy majd egy nyomorult email alapján vásárolok lakóparki lakást, hamis Rolexet meg pénisznagyobbító csodaszert.
Spamet mindenki kap, mindenki utálja, és mégis tehetetlenek vagyunk ellene. Vagy mégsem? Dr. Ádám Szilveszter, a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakértője útba igazított bennünket a spammel kapcsolatos jogi dzsungelben.
Technikailag a levélszemét elleni küzdelem mindig is macska-egér harc lesz, ahol a spammerek folyton új trükköket találnak ki, a spamszűrők fejlesztői meg próbálnak lépést tartani velük. Egy email fejléce hamisítható, lehet mindenféle proxy szerverek mögé bújni, meg zombigépről küldeni - vagyis jó eséllyel reménytelen vállalkozás kinyomozni, hogy konkrétan ki is adta fel az adott spamet. Egyszerűbb a hirdetett terméknél vagy szolgáltatásnál lecsapni, hiszen azt nem célszerű elrejteni a vásárlók elől.
Jogi esetek
A magyar jog nem ismeri azt a fogalmat, hogy spam, legalábbis abban az értelemben nem, ahogy a köznyelv - ami spamnek nevez nagyjából minden olyan levelet, amit az ember nem szeretne megkapni. A törvény a kéretlen elektronikus hirdetéseket szabályozza, azokat viszont elég szigorúan: az EU-s szabványokhoz igazodó magyar spamtörvény sokkal keményebb például az amerikainál. Spamnek akkor minősül egy hirdetés, ha az közvetlenül találja meg a felhasználót, annak beleegyezése nélkül. Ebben az a trükk, hogy a beleegyezés kérése is spam, hiszen az is egy direkt megkeresés engedély nélkül (az amerikai szabályozás éppen fordított: ott addig lehet küldeni a spamet, amíg a címzett azt nem mondja, hogy nem kéri). Ez pedig alaposan leszűkíti a legális emailes hirdetési lehetőségek körét, nagyjából olyan esetekre, ahol a címzett magától iratkozik fel reklámhírlevélre. És az sem mindegy, hogyan: név, lakcím, születési hely és idő megadását írják elő a szabályok.
A kivételek
Az emailes spamhez hasonlóan idegesítő a telefonos, és a webes spam (fórumhozzászolásokban, vagy blogkommentekben), ezekre azonban nem vonatkozik a törvény. A telefonos hirdetésekre azért nem, mert a telefonbeszélgetések tartalmának jellemzően nem marad nyoma, így elég macerás lenne bizonyítani, hogy az hirdetés volt vagy sem, a blogok és fórumok esetében pedig nem él a direkt megkeresés elve, hiszen ott nem a spammer zargat minket, hanem mi megyünk a spam elébe. Szabadon lehet kéretlen reklámokkal bombázni cégeket is, a törvény csak a magánszemélyeket védi.
Hogy mit hirdet a levélszemét, az a spamtörvény, és az azt betartató NHH szempontjából teljesen lényegtelen (illetve ha valami illegális dolog van benne, az már a rendőrségre tartozik), lehet bármilyen termék, szolgáltatás, akár nonprofit szervezet, népszavazásra buzdító felhívás, vagy politikai témájú üzenet. Bár az internetszolgáltató köteles kiadni a feladó ip-címéhez tartozó előfizetőt, a hirdetés tartalma felől hatékonyabb a megközelítés. Az NHH-hoz évente befutó ezer körüli spambejelentésnek nagyjából a felénél sikerül azonosítani a spammert. Először általában csak figyelmeztetést küldenek, visszaesőknél 50 és 500 ezer forint között mozog a bírság. Akinek nem akarózdik befizetnie, attól az APEH hajtja be a pénzt a maga megszokott, lassú, de biztos módján.
Megfoghatatlan a warez
Az angol nyelvű spameknél már jó ideje az illegális gyógyszerek, hamis termékek és hasonlók hirdetése a trend, illetve az, hogy a spam nem is hirdet semmit, csak vírusos oldalakra csábít. A magyar spampiac még nem tart itt, nálunk még inkább legális üzleteket próbálnak emailes hirdetésben felfuttatni. Egészen a legutóbbi időkig jellemző volt, hogy a spamben hirdető cégek egyszerűen belekalkulálták a marketingköltségbe a büntetést, de ez mostanában már visszaszorulni látszik. Valószínűleg mostanra derült ki, hogy mégsem annyira hatásosak a spamkampányok, mint elsőre tűntek.
Már magyar nyelven is jönnek a viagrás spamek
Jönnek viszont fel spamtémaként az illegális letöltéseket pénzért kínáló oldalak. A warezoldalak mögött nem áll egy egyértelműen megfogható cég, csak egy weboldal, ami bármilyen szerveren lehet, és az üzemeltetők bármikor új címre menekíthetik, ha szorulna a hurok körülöttük. Ma a magyar spamek nagyjából fele ilyen oldalakat hirdet, és nem is nagyon tudják elkapni őket.
A spamek tartalma valószínűleg egyre inkább az ilyen, illegális és nehezen megfogható szolgáltatások felé fog elmenni a jövőben Magyarországon is; egy legális üzletnek ma már több negatív reklámot és költséget jelent a spamkampány, mint amennyi hasznot hoz. Az viszont nem valószínű, hogy a magyar spameket is zombihálózatok terjesztenék majd: kicsi piac vagyunk, nincs szükség óriási apparátusra, akár egyetlen pécéről meg lehet szórni a magyar netet kéretlen emailekkel. És ahogy most kinéz a dolog, a spammerektől sosem fogunk megszabadulni, míg egy (vagy akár egymillió) email elküldésének költsége a nullához közelít, és akár csak pár ember akad, akik bedőlnek a spameknek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
