Alkotmánybírósághoz fordulnak az alternatív szolgáltatók

Az alternatív távközlési szolgáltatók az Alkotmánybírósághoz fordulnak azért, mert egy kormányrendelet szerint aránytalanul nagy összeget kellene befizetniük a távközlési támogatási alapba, közölte az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSZE) pénteken az MTI-vel.

Egyoldalúnak tartják

Az ATSZE szerint a befizetett összeg egyoldalúan tovább gazdagítaná a korábban az egyik legnagyobb profitnövekedést elérő hazai üzleti vállalkozást, a távközlési piaci versenyben ellenérdekelt Matávot.

Az alternatívok szerint az egyetemes szolgáltatás finanszírozása a legújabb kormányrendelet szerint elszakad a hírközlési törvényben előírt rászorultság elvétől: az alternatív szolgáltatókat arra kényszeríti, hogy befizetéseikkel más vállalatok által kínált kényelmi szolgáltatásokat, például nyaralók, riasztórendszerek távközlési költségeit támogassák.

Mivel a támogatás mértéke nincs korlátok közé szorítva, a volt monopol szolgáltató által megadott költségeket korlátlanul és teljes mértékben megtéríttetheti az alapból, áll a közleményben. Éppen ezért a befizetési kötelezettséget az alternatív társaságok többletadóként érzékelik, amelyet a további hazai befektetéseiktől kell elvonniuk.

Csökkentenek

A problémával kapcsolatban pénteken nyilatkozott az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) is. Pataki Dániel helyettes államtitkár közölte: a tárca még az idén radikálisan csökkenti az internetszolgáltatók és a kábeltévés társaságok befizetési kötelezettségeit az egyetemes távközlési támogatási alapba.

A távközlési alapba befizetendő összeggel kapcsolatban az informatikai miniszter február 15-re hívta össze a Távközlési Kerekasztal következő ülését. Pataki Dániel elmondta: a szolgáltatóknak február 28-ig csak a 2002. évi díjat kell befizetniük a távközlési alapba, mivel a kerekasztal ülésén nagy valószínűséggel már mérsékelik az idei első negyedévre esedékes díjakat.