További Jog cikkek
A Windows XP bemutatkozása kiváló alkalom arra, hogy megemlékezzünk a Microsoft ellen folyó trösztperről. A monopolisztikus piaci praktikákkal vádolt szoftveróriás akaratlanul lett a szeptemberi terrorcselekmények alighanem legnagyobb haszonélvezője az információtechnológiai szektorban.
Tovább vonszolódik az amerikai államok Microsoft ellen indított antitrösztpere. Az első eljárás 1997 októberében az Internet Explorer miatt indult - amikor Gatesék böngészőjüket (a PC-gyártókat megkukizva) a Windows 95 belsejében juttatták el a népekhez avarba tiporva a Netscape nevű - azóta méltán a feledés homályába merült - rivális böngit.
A felperesek azonban nem igazán tudják eldönteni, mit akarnak. A bizonytalanságnak több oka is van.
A valódi antitrösztper - amelynek tárgya már nem a PC-gyártók fenyítése, hanem a böngésző integrálásával követett üzleti gyakorlat - 1998 október 19-én kezdődött. Első fokon húsz hónapig gyűrik egymást a felek Thomas Penfield Jackson bíró felügyeletével, aki a karrierje csúcspontjának számító ügyben durva pálfordulásokat, meggondolatlan nyilatkozatokkal súlyosbítja.
Egyezkedni tessék!
Az antitrösztügy emiatt azután pattan egyet az amerikai Legfelsőbb Bíróságon, hogy a Columbia állam fellebbviteli bíróságán csörgedezzen tovább. Az ügy vezetését nyílt nyereménysorsolást követően Colleen Kollar-Kotelly bírónő látja el.
2001 szeptember 6-án az amerikai igazságügyi minisztérium csendben visszavonja a Microsoft feldarabolására irányuló kérelmeit. "Döntsék már el, hogy mit akarnak!" - mondja Kollar-Kotelly, és kéri a feleket, hogy november 2-i határidővel egyezzenek meg peren kívül. A felek közötti közvetítést Eric Green, a bostoni egyetem jogászprofesszora végzi.
Antitröszt... mikor is volt ez?
|
| Vár a mennyország! |
Az első, hogy az igazságügyi minisztérium kihátrálni látszik az ügyből. A monopólium (mint olyan) ugyan nagy seggként nehézkedik a piac szereplőire, zsibbadást, majd elhalást okoz - a Kapitólium folyosóin és egyéb helyiségeiben a Microsoft-perre már csak úgy emlékeznek, mint a boldog békeidők pótcselekvésére, ha egyáltalán. Az amerikai törvényhozás egyetlen témája jelenleg a terror és az ellene folytatott háború.
Pontosan emiatt nem sikerült a Microsoft ellenzékének megtorpedózni a Windows XP kibocsátását, pedig az új operációs rendszer ugyancsak halmozza azokat a kifogásolható tréfákat, amelyek miatt a hosszadalmas pereskedés elindult. Az XP-vel egy lemezen érkezik a Microsoft a saját tartalomszórási technológiával felszerelt médiaszoftvere (MediaPlayer 7), rögtönüzengető alkalmazás (MSN Messenger), és naná, hogy a böngésző is (Internet Explorer, saját hatáskörben fejlesztett szabványokkal, mejnusz Java, vesszen a Sun). Ehhez jön még a sokat kritizált Passport-technológia.
Ki kit nyom?
A bizonytalanság másik forrása, hogy a Microsoft terjeszkedése már nem pirinyó fejlesztőcégeket nyom az infószektor válságának bűzös mocsarába, azok ugyanis már régen belefulladtak. A független programozók utolsó húzása a peer-to-peer rendszer volt.
Gatesék egy ugyancsak trösztgyanús óriásvállalattal, az AOL Time Warnerrel állnak szemben. A Netscape 1998 novembere óta az AOL tulajdona. Az AOL-nak ugyancsak van üzengetőszoftvere - az AOL Instant Messenger. A médiaszoftverek terén Nullsoft mp3-lejátszója, a Winamp révén ugyancsak versenyben vannak. Az AOL Time Warnernél egyedül az operációs rendszer hibádzik, amelyet az internethatalommal kompenzálnak.
Azután ott van még az Apple, amely közismerten saját utakon jár, bár monopóliummal aligha vádolható.
A Microsoftot nem fogják feldarabolni. Lesz, ami lesz. Valószínűleg kicsit rosszabb.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
