További Jog cikkek
Peter Biddle, a Microsoft termékmenedzsere augusztusban a USENIX biztonságtechnikai konferencián tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a Palladium célja elsősorban a digitális médiatartalmak biztosítása lenne. Biddle hozzátette: még csak nem is ismeri a technika olyan lehetőségeit, melyek az illegális szoftverhasználat megakadályozását szolgálnák.
Biztos, ami biztos
A UNESIX egy másik előadója, Lucky Green (a Cypherpunks Tonga fehérkalapos hackerközösség egyik munkatársa) azonban ebben nem lehetett annyira biztos, ugyanis a konferencia után röviddel két szabadalmat is benyújtott: ezek gyakorlatilag a Palladium szoftverkalózkodás elleni felhasználási lehetőségeit írják le.
Green azonban nem akarja felhasználni a szabadalmaiban leírt eljárásokat. A hacker a Wirednek adott interjújában kijelentette: mindenképpen le fogja védetni ezeket az technikákat, hogy senki ne használhassa fel azokat a későbbiekben.
Dan Burk, a minnesotai jogi egyetem professzora ezzel kapcsolatban azt mondta, teljesen törvényesen le lehet védetni bármilyen automatizált folyamatot. Így például védelem alatt áll az Amazon "egy kattintás" technikája vagy a Priceline fordított aukciós eljárása is.
A biotechben nem jött be
Bár ez az első eset, hogy egy hacker a kalózkodás elleni küzdelem jegyében ad be szabadalmat, ez a trükk egyáltalán nem új: történt már hasonló a biotechnológiai ipar világában.
1998-ban Jeremy Rifkin biotech-aktivista és Stuart Newman kutató beadott egy szabadalmat, mely az állati és emberi sejtekből klónozott élőlényekről szólt. Rifkin és Newman célja kettős volt: ha szabadalmukat elfogadják, azzal megakadályozták volna, hogy meggondolatlan tudósok félig ember, félig állat élőlényeket klónozzanak, ha elutasítják, akkor rábírhatják a szabadalmi hivatalt, hogy felülvizsgálja az élőlényekre vonatkozó szabadalmak szabályait. A beadványt a következő évben elutasították.
Veszélyben a jó hírnév
A Microsoft szóvivője kijelentette, hogy a cég fel tudja venni a harcot Greennel. Dan Burk szerint sincs még minden veszve a Microsoft számára: a szabadalom joga ugyanis mindig az első felfedezőt illeti, és ha a Microsoft, vagy bárki más be tudja bizonyítani elsőségét, akkor Green nem kapja meg a jogokat.
Egy-két évbe még beletelik, míg Green beadványát megvizsgálják, de a hacker szerint jók a kilátások. Úgy véli, nem valószínű, hogy a Microsoft harcba száll vele: hiszen ezzel veszélybe kerülne a cég jó hírneve, és a megbízhatóságába vetett bizalom is megrendülne. Ha ugyanis a Microsoft nem kívánja a Palladiumot az illegális szoftverhasználat ellen fordítani, akkor semmilyen szempontból nem áll az útjában Green szabadalma, így küzdenie sem kell ellene.