Olcsóbb telefonálás törvénymódosítással

Az egységes hírközlési törvény (ehtv) módosítását több dologgal indokolta az Informatikai és Hírközlési Minisztérium hírközlési helyettes államtitkára az Indexnek. Pataki Dániel rámutatott: egyrészt a jelenleg hatályos jogszabálynak számos hiányossága van, másfelőla tárca hírközléspolitikai céljainak megfelelően - egyebek mellett - az internetpenetrációt kívánják növelni.

Meg van a politikai akarat

"A tárca azért döntött a jogszabályi környezet "kétlépcsős" módosítása mellett, mert komoly politikai akarat van a gyors és sikeres változtatás mellett, ám megfelelő előkészítés nélkül kudarcba fulladhat a program" - hangsúlyozta Pataki Dániel. Az első fázisban néhány sürgető ponton javítanak.

Ilyen az internet ügye, az intézményrendszer reformja, valamint az összekapcsolási díjak kérdése. Az átfogó törvényalkotásra májustól számíthat a szakma. Ugyanis január 15-ig választják ki - közbeszerzési pályázaton - azt a tanácsadó céget, amely a szakmával együttműködve kidolgozza a módosítások koncepcióját. A kodifikációra csak ez után kerülhet sor.

Díjcsökkentés az összekapcsolásban

A mostani változtatások közül Pataki Dániel az összekapcsolást emelte ki. Szerinte ugyanis az új piaci szereplők belépésének legfőbb gátja az összekapcsolási díj magas volta. Ugyanakkor ez a terület szorosan kapcsolódik a helyi hozzáférési hiány, vagyis a gazdaságosan nem ellátható területekre fordított összeg pótlásához is.

Az összekapcsolási díjak területén a szaktárca jelentős árkorrekciót kíván elérni. Az árcsökkentés főbb eszközei a 2 forintos pótdíj mérséklése, új költségszámítási módszertan (LRIC) bevezetése, valamint a tőkeköltség elszámolásának felülvizsgálata. A helyettes államtitkár kifejtette: már januártól csökken a pótdíj és bevezetik az új LRIC-et is. Jövő év elejétől így 25 százalékkal mérséklődhet az összekapcsolási díj mértéke. Az év közepétől hatályos intézkedések miatt pedig további árcsökkenésre számíthatnak az érintett szolgáltatók.

Tételes vizsgálat a hozzáférési hiányban

A hozzáférési hiány pótlásával kapcsolatban egy magát megnevezni nem akaró szakértő rámutatott: közel sem biztos, hogy csupán egy új módszertan bevezetése mindent megold. Elképzelhető ugyanis, hogy egyes szolgáltatók védett piacra (arra, ahol egyetemes szolgáltatóként lépnek fel) allokálják költségeiket. Ennek következtében jelentős hiányt mutatnak fel, amelyet aztán az alapból pótolnak. Kirívó esetben az is lehetséges, hogy olyan szolgáltatót támogat az alap, amely egyébként nettó 60 milliárd forintos forgalmat tud felmutatni.

"Jelenleg egyébként nagyon eltérő hiánykimutatások léteznek" - mutatott rá forrásunk. Vannak olyan számítások, melyek szerint a hiány nulla, míg mások több tízmilliárdos éves veszteséget mutatnak ki. Ez utóbbit informátorunk - a vezetékes szolgáltatók eredményeinek ismeretében - különösen furcsállta. A veszteségek keresztfinanszírozására utalhat, hogy a kérdéses körzetekben az üzleti előfizetők 20-30-40 százalékkal olcsóbban, és kapcsolási díj nélkül telefonálhatnak, szemben a lakossággal, ám még így is "megéri tartani őket".

Ezekkel összefüggésben informátorunk tételes költségvizsgálatot sürget, még azelőtt, hogy a helyi hiánypótlásának szabályozásához hozzányúlnának. Forrásunk ebben a munkában külső szakértő cégek bevonását sem tartja elképzelhetetlennek. Mégpedig úgy, hogy a vizsgálódó vállalatot felhatalmaznák a számlák tételes vizsgálatára is.

Technológia semleges egyetemes szolgáltatás?

Az ugyan kétséges, hogy az egyetemes szolgáltatásban tud-e első körben lépni az IHM, az azonban biztos, hogy hozzá kell nyúlni a szabályozáshoz. "Az Európai Unió tagállamaiban honos szabályozással ugyanis szinte köszönő viszonyban sincs a magyar" - hangsúlyozta Pataki Dániel, aki azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy az egyetemes szolgáltatás technológiasemleges legyen, azaz akár mobilcég is egyetemes szolgáltatóvá válhasson.

Forrásunk ezt jó megoldásnak tartja, hiszen ez árversenyt indíthatna el a vezetékes és a mobil szolgáltatók között. A technológiasemleges egyetemes szolgáltató esetében ugyanakkor tisztázni kellene, hogy mit akar a kormányzat elérni. Csak az a célja, hogy a kisjövedelmű réteg is elérhető legyen, vagy pedig azt is biztosítani akarja, hogy hívást is kezdeményezhessen.

Ez utóbbi esetben nagy eltérések vannak országos szinten. Míg egy fővárosi lakos helyi tarifával hívhatja az összes közintézményt (kórházat, önkormányzatot, iskolát), addig egy kistelepülés lakója már kettes, vagy hármas díjszorzóval teheti meg ugyanezt. Utóbbi esetben szinte kiegyenlítődik a vezetékes, illetve mobilhálózaton lebonyolított beszélgetés költsége. Azaz itt már valódi alternatívát nyújthat a technológiasemleges egyetemes szolgáltatás.

Nagyobb mozgástér a döntőbizottságnak

"Az internettel kapcsolatos módosításokkal azt akarja az IHM elérni, hogy az internetszolgáltatók ne legyenek hátrányos helyzetben a távbeszélő cégekkel folytatott tárgyalásaik során" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Az, hogy a piac mennyire rendezetlen, jól mutatta az elmúlt időszak néhány vitás ügye, mint például a GTS Datanet jogvitája a HTCC-vel.

Az internetszolgáltatók támogatására a tárca tervei között a számlázás ügyét, illetve a hálózati szerződések kérdését érintő módosítások szerepelnek. Részben ide kapcsolódik az intézményrendszer reformja is. A Hírközlési Döntőbizottságot (HDb) számos kritika érte az elmúlt időszakban, egyebek mellett túl óvatos állásfoglalásai miatt.

A változtatásokkal nagyobb mozgástere lesz majd a grémiumnak. Pataki Dániel elmondta: mások mellett mérlegelési jogköre lesz összekapcsolási ügyekben. Az IHM tervezett intézkedése szakértők szerint elősegítheti, hogy a szolgáltatók szerződési ajánlataikban visszafogják magukat.

Támogatni a "kicsiket"

"A tárca egyébként a módosítások során aszimmetriára törekszik" - mutatott rá a helyettes államtitkár. Azaz a helyi szolgáltatókat előnyben részesíti a nagy cégekkel szemben. Ez a helyi szolgáltatók túlélését és megerősödését szolgálja, távlatilag pedig hozzájárulhat egy többszereplős, valódi verseny kialakulásához. Tudott, hogy Kovács Kálmán szakminiszter korábban duális távbeszélő piacról beszélt, azonban az is elképzelhető, hogy három jelentős szolgáltató versenyezzen a piacon.