További Jog cikkek
Milyen elmaradások vannak?
A Hírközlési Törvénytől a lakosság és a gazdaság egyaránt a díjak csökkenését várta, ezzel ellentétben 2002. január 1-je óta a távbeszélő előfizetői díjak országszerte növekedtek. A hírközlési kormányzat nyilatkozataiban támogatta az internethez való hozzáférést, a hazai internetpenetráció mégis több éve stagnál.
Emellett a Matáv összekapcsolási referenciaajánlatának (RIO) - a versenypiac szereplőivel való egyeztetés nélkül elfogadott - árai nem teszik lehetővé a vezetékes piacon a versenyt: ezek az árak ugyanis kizárják, hogy az alternatív telkók a Matávnál olcsóbb díjakat ajánlhassanak. A 2002 elejétől hatályos szolgáltatóválasztó számok elvben lehetővé tették volna, hogy mindenki a neki legkifizetődőbb társasággal köthessen távbeszélő-szolgáltatási szerződést, ezek a számok azonban gyakorlatilag nem működnek.
Hab a tortán
2003. január 23-án kihirdettek egy kormányrendeletet, amely - az Egyetemes Távközlési Támogatási Alapba történő befizetéseket szabályozva - aránytalan befizetési kötelezettséget rótt az alternatív távközlési szolgáltatókra, miközben egyoldalúan tovább gazdagítja a távközlési piaci versenyben ellenérdekelt Matávot. A be- és kifizetések mértékével kapcsolatos aggályok miatt az ATSZE, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete - amelynek az eTel Magyarország is tagja - már Alkotmánybírósághoz fordult.
Lukács emlékeztetett arra, hogy tavaly nyáron hazánkba látogatott Brian Cowen ír külügyminiszter (ez eTel ír tulajdonban lévő vállalat), aki Kovács Kálmán informatikai miniszterrel többek között a magyar távközlésről is tárgyalt. Kovács ekkor azt az ígéretet tette, hogy EU-konform intézkedések várhatók. A kérdés már csak az: mikor? Az IHM késlekedései miatt ugyanis még nem alakulhatott ki a szabadpiaci verseny, pedig az alapvető feltétele lenne az Európai Unióhoz való csatlakozásnak. Az eTel képviselői tavany novemberben Brüsszelben jártak, ahol kiderült: az "Európa Bizottság is aggódva tekint a Magyarországon kialakult távközlési helyzetre".
Mi lesz 25 százalékkal olcsóbb?
Bár az IHM a napokban bejelentette, hogy márciusban várhatóan huszonöt százalékkal csökkennek az internetezés költségei, Lukács Tamásnak, és legjobb tudomása szerint a többi alternatívnak, halvány elképzelésük sincs arról, hogy ez a bejelentés valójában mit takar.
Az informatikai miniszter által február 15-re összehívott Távközlési Kerekasztaltól sem vár sokat Lukács, szerinte újabb ígéret fog elhangzani, amely szerint a minisztérium "tudja, látja, és majd megoldja" a helyzetet. A gond az, hogy ők most szeretnének megélni, nem három év múlva.
Az eTel a nehézségek ellenére nem akar kivonulni a magyar piacról, mert bíznak abban, hogy hamarosan normalizálódni fog a helyzet. Elmondásuk szerint Lengyelországban és Csehországban - ahol szintén jelen vannak a távközlési piacon - az alternatívoknak már sikerült kiharcolniuk maguknak a megfelelő körülményeket. Lukács az Indexnek elmondta, hogy a fent említett két országban sokkal könnyebb dolguk volt, mint Magyarországon, de mivel már itt is számos befektetésük van, nem fognak meghátrálni. Előbb vagy utóbb Magyarországon is kialakul a szabad piac, és majd az ügyfelek fogják eldönteni, hogy szükségük van-e az eTel szolgáltatásaira.