Május 30-án, csütörtökön az Európai Parlament módosíthatja a elektronikus magántitokról és távközlésről szóló direktíva 15. bekezdését, amely végső soron bűnüldözési és államvédelmi célból lehetővé teszi a tagországoknak állampolgáraik telefonbeszélgetéseinek és egyéb elektronikus tevékenységeinek rögzítését. A polgárjogi szervezetek tiltakoznak.
A magánjellegű adatokról és a távközlésről szóló, 1997 decemberéből származó EU-irányelv 15. pontja szerint a tagországok közbiztonsági illetve nemzetbiztonsági megfontolásból elektronikus úton csak pontos célokra gyűjthetnek adatokat és meghatározott ideig tárolhatják azokat. Az EU kormányzótestülete, az Európai Bizottság 2000 júliusában újra napirendre vetette napirendre a vitatott direktívát, hogy az megfeleljen a tagországok végrehajtó testületei követeléseinek.
Szeptember 11. után az Európai Tanácsban a tagországok kormányai a terror elleni küzdelem jegyében a kiterjedt adatgyűjtés folytatása mellett kardoskodtak. Tervezetük azonban novemberben az Állampolgári Szabadságjogok Bizottságában, majd az Európai Parlamentben is megbukott.
Konszenzusos zseblámpázás
Ana Palacino, az Európai Néppárt (EPP) spanyol képviselője a szabadságjogi bizottság elnökeként, ellenzékben igyekezett elősegíteni az elektronikus magántitokhoz fűződő jog megszüntetését. A konzervatívok intenzív lobbizása ugyanakkor eredményes volt: az Európai Bizottság a szavazást követően meghajolt a nyomás előtt és ismét napirendre vette a 15. bekezdés módosítását.
Az EPP politikusai állítják, hogy a megfigyelési szekció ezúttal átmegy a szavazáson, miután sikerült közös nevezőre jutniuk ellenzékükkel, az Európai Szocialisták Parlamenti Csoportjával (PES) - ezt bizonyítja Elena Paciotti olasz szocialista képviselő támogató aláírása a tervezeten.
Az Európai Tanács a hírek szerint egy közös európai lehallgatási és hackertörvényről szóló keretmegállapodással készül a 15-ös pont elfogadására.
Tiltakozó polgárok
A tervezet ellen május 23-án negyven, állampolgári szabadságjogokkal foglalkozó civil szervezet nyújtotta be tiltakozását. A tizenöt különböző országban honos szervezetek között olyanok találhatóak, mint a Electronic Privacy Information Center (EPIC), Electronic Frontier Foundation (EFF), American Civil Liberties Union (ACLU), Free Software Foundation, a berlini Chaos Computer Club, az osztrák internetezők szövetsége, a Statewatch polgárjogi információs központ, vagy a holland XS4ALL szabad internetszolgáltató.
A Reporters Sans Frontiers újságírószervezet ugyancsak tiltakozott a véleményük szerint sajtószabadságot korlátozó és az ártatlanság vélelmével összeegyeztethetetlen szabályozás ellen. A német STOP1984 online petícióját tizenhatezren írták alá.
Az direktívamódosítás tárgyalására május 29-én, szerdán, a szavazásra pedig másnap kerül sor.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
