További Jog cikkek
Kapcsolódók (2)
Bennfentes kereskedésért ítélték el a német sztárhackert
A részvényspekuláns Schmitz 2002 elején Thaiföldre menekült, és egy bangkoki luxusszállóban vették őrizetbe.
A részvényspekuláns Schmitz 2002 elején Thaiföldre menekült, és egy bangkoki luxusszállóban vették őrizetbe.
Az amerikai képviselőház hétfőn elsöprő többséggel megszavazta a számítástechnikai bűnözés - az elektronikus terrorizmus, a számítógépes vírusterjesztés, illetve más "internetes behatolások" - elleni hatósági felderítő tevékenység erősítéséről, illetve a számítógépes bűncselekmények büntetésének megszigorításáról szóló javaslatot.
A kezdeményezés egyik ösztönzője az volt, hogy a terroristaveszély új megvilágításba helyezte azokat a cselekményeket, amelyek fő jellemzője a számítógépes hálózatok működésének megzavarása. A szenátus még nem foglalkozott a törvényjavaslattal.
A jelenleg érvényes amerikai jogi szabályozás szerint a "kibernetikai térben" elkövetett bűncselekmények megítélése lényegében attól függ, milyen súlyos a gazdasági károkozás. A büntetés mértéke azonban meglehetősen alacsony: a Melissa számítógépes vírus létrehozója például csak 20 havi börtönt és 5 ezer dollár pénzbüntetést kapott idén májusban.
A képviselőház által elfogadott új szempontok szerint a büntetés megállapításakor figyelembe kell venni az elkövető szándékát, valamint más tényezőket is, így például azt, hogy érzékeny kormányzati számítógépes rendszer volt-e kitéve támadásnak.
Azok a számítógépes bűnözők, akik - akár tudatosan, akár gondatlanul - emberi életeket tesznek kockára, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújthatók lesznek a törvény hatályba lépése esetén. (Ehhez a szenátus támogatása mellett az elnök jóváhagyására is szükség van. Utóbbi az előzetes közlések szerint már most adottnak vehető.)
A képviselőház a büntetés megszigorítása mellett oldani kívánja azokat a jogi korlátokat, amelyek akadályozzák a kiterjedtebb internetbiztonsági intézkedéseket.
A jelenleg érvényes szabályozás értelmében például az internetszolgáltatók csak akkor jelenthetik a hatóságnál az általuk észlelt gyanús előfizetői cselekményeket, ha azok közvetlen életveszéllyel vagy testi épség fenyegetésével járnak. Ellenkező esetben az előfizetők beperelhetik a szolgáltatókat, magánélethez való joguk (privacy) megsértése miatt.
A képviselőház által most elfogadott szöveg eltörli ezt a korlátot: a szolgáltató a hálózatán észlelt minden gyanús magatartást jelenthet, és emiatt nincs helye privacy-vonatkozású polgári pereskedésnek. Sőt, az internetszolgáltatókat meg is bírságolhatják, ha nem tárolják legalább 90 napig az olyan adatokat, mint amilyen például az előfizetők elektronikus levelezése.
Egyelőre kétséges azonban, hogy az enyhén demokrata többségű szenátus - a hatóságok megfigyelési, betekintési jogának kiterjesztését illetően - mennyire hajlandó felsorakozni a republikánus kormányzat által szorgalmazott "rendpárti" intézkedések mögé, amelyek kétségkívül az egyének szabadságjogának bizonyos mértékű szűkítésével járnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
