Straub rendkívüli áremeléssel fenyeget

A kormány pénteki ülésén megtárgyalta és elfogadta a távközlési alap feltöltését szabályozó rendeletet. Ismert, hogy a hírközlési törvény alapján a távközlési piac minden szereplőjének fizetnie kell ebbe az alapba. Az alap azt a hiányt hivatott pótolni, ami a szociálisan rászorulóknak nyújtott szolgáltatások miatt keletkezik. Információink szerint az alap összesen 9,8 milliárd forintra rúg majd. Ebből az alternatívokra, internet- és kábelszolgáltatókra eső rész 3 milliárd forint. Értelemszerűen a legnagyobb befizetők a mobiltársaságok, illetve a Matáv lesznek. Igaz, utóbb - piaci becslések alapján - kétmilliárd forinttal többet kap majd vissza, mint amennyit befizetett.

Jogi lépéseket fontolgatnak

Straub Elek

A kisebb tőkeerejű alternatívok és ISP-ék úgy vélik, hogy az intézkedés tönkreteheti őket. A Pantel Rt. tanácsadója, Bárányné Süle Gabriella lapunknak elmondta, hogy cégének - igaz, becslések alapján - 150 millió forint körüli összeget kellene fizetnie. A rendeletet egyébként a cégek törvény- és versenyellenesnek is tartják.

Úgy tűnik, hogy a tiltakozás újabb fordulathoz érkezett. Úgy tudjuk, hogy az Elender a jövő hét elején nyújtja be a Fővárosi Főügyészségre ügyészségi óvását. Kóka János, a cég ügyvezetője ugyanakkor lapunknak azt mondta, hogy magával a törvénnyel nincs bajuk, ilyen alapra szükség van, de a rendelet már nem illeszkedik a magasabb szintű jogszabályhoz, sőt, szembemegy vele.

Az Index arról is értesült, hogy a tiltakozó cégek a HDB-hez és az AB-hez fordulnak. Az alkotmánybíróság előtt már van egy beadvány, amelyet a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség jegyez. Ennek elnöke, Rajkai László lapunknak elmondta, a széles körű szakmai ellenérzést jelzi, hogy a beadványt megalapozó jogi tanulmányt négy cég (egyebek mellett az Antenna Hungária Rt. és a UPC) finanszírozta.

Hét év várakozás

A negyvenoldalas beadvány nyolc ponton találta alkotmánysértőnek a rendeletet. Egyebek mellett - szerintük - sérti a tulajdonhoz való jogot, a vállalkozás jogát, a gazdasági verseny szabadságát, az alaptörvény diszkriminációt tiltó rendelkezését, valamint a jogbiztonságról szóló bekezdést.

Kóka János - elvben - nem zárta ki, hogy más cégek is beadványt terjesztenek az AB elé, de annak hatékonyságában már kételkedett. Pesszimizmusát támasztja alá, hogy a Rajkai-féle szövetség a hírközlési törvény kapcsán egyszer már, 1995-ben, a grémiumhoz fordult, ám az hét évig nem tűzte napirendjére beadványuk tárgyalását.

Polgári engedetlenség

Az Index úgy tudja, hogy a jogi lépések mellett a tiltakozás - kevésbé jogszerű - egyéb formáin is gondolkodnak egyes cégek. Információink szerint a GTS Datanet, illetve az Elender azt tervezi, hogy egy fillért sem hajlandó befizetni. UPC-s körökből úgy értesültünk, hogy a kábelszolgáltatónál is fontolgatják, hogy nem fizetnek.

Szathmári Géza, a GTS Datanet igazgatója például úgy vélekedett, hogy ha esetleg a cégek nem fizetnek, akkor igen nehéz helyzetbe hozzák a jogalkotót és jogalkalmazókat. Hiszen be kellene perelni a nem fizetőket, és a bíróság előtt kellene bizonyítani, hogy a távközlési alap feltöltésének szabályozása jogszerű, valamint hogy jelenlegi formájában jár-e egyáltalán pénz az alapból részesedőknek.

Süle Gabriella az Indexnek azt mondta, hogy először meg kell várni a tényszámokat, hiszen a Pantel 150 milliós befizetési kötelezettsége becsléseken alapszik. Ha ismertté válik, hogy mennyit kell a cégnek fizetnie, és hogy mik a nem fizetésre vonatkozó szankciók, akkor döntik majd el, hogy mi okoz kisebb kárt a vállalatnak: ha nem fizetnek, és perre kerül a sor, vagy ha lenyelik a békát.

Straub fenyeget

Straub Elek a pénteki távközlési szakmai napon amellett kardoskodott, hogy a törvényt végre kell hajtani. Erre azonban néhányan őt idézve vágtak vissza: "Minden törvényes lehetőséget meg kell ragadni, hogy késleltessék (a törvény) végrehajtását." Straub egyébként arra is utalt, hogy a Matáv nem akart egyetemes szolgáltatóvá válni.

Az esetleges nem fizetésre reagálva a Matáv-vezér szinte nyíltan megzsarolta a cégeket és a kormányt. Straub azt mondta, ha február 28-ig nem érkezik meg a pénz a minisztérium számlájára, és a Matáv nem tud az őt megillető részhez hozzájutni, akkor automatikusan megemelik az árakat. A politika elszámol az 500 ezer tüntetővel, a kormánynak pedig ugyanennyi szavazat elvesztésével kell számolnia - hangsúlyozta Straub Elek.

Süle Gabriella viszont úgy vélekedett, hogy van más megoldás is, mint az erőből való politizálás. Ráadásul a szakember úgy vélte, hogy az 500 ezer előfizetőből csupán százezer lenne az, aki végképp kiszorul a távközlési szolgáltatásból. A most kalkulált terhek ötödét pedig a szolgáltatók vállalni tudnák.

Straub Elek cáfol Straub Elek, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatója az MTI-nek cáfolta a cikkünkben megjelenteket. Közölte, a Matáv eleget tesz befizetési kötelezettségének, ám ha a társaság, illetve más helyi szolgáltatók nem kapják meg a pénzüket, a megkötött kétoldalú szerződések érvényüket veszíthetik. Ebben az esetben pedig megszűnhetnek a szociális csomagok. Straub Elek közölte: a szakmai napon ezt a problémát vázolta fel, nem fenyegetőzött, csupán az ismert folyamat várható végkifejletét vetítette előre.