A szolgáltatók bíznak abban, hogy a hétfői parlamenti szavazás során a módosító indítvány megkapja a szükséges többséget, és a díjmegosztás bekerülhet a törvénybe.
Nem teremt versenyt
Az ingyenes szolgáltatók szerint azonban az IHM által említett díjmegosztási modell önmagában nem jelentene átfogó, piaci versenyt teremtő reformot, és nem biztosít elegendő jogi garanciát a volt monopol szolgáltatók piaci túlkapásai ellen, áll a szolgáltatók közleményében.
Egyéb módosulás hiányában legjobb esetben is a jelenlegi helyzet konzerválódna és még inkább megszilárdulna a volt monopol szolgáltatók egyeduralma az internetes hívástovábbítási és hívásvégződtetési piacon, állítják az ingyenes szolgáltatók.
Magyarországon jelenleg közel kétszázezer, zömében kispénzű felhasználó internetezik ingyenes internetszolgáltatóknál. Az ingyenes szolgáltatást egy 2001. évi MEH-rendelet teszi lehetővé, mely arra kötelezte a telefonszolgáltatókat, hogy az internetes telefonhívások bevételének egy részét díjmegosztás címén át kell adniuk az internetszolgáltatóknak.
Gyengít a törvény
A Matáv az internetszolgáltatók számára egyoldalúan diktált, jelenlegi hálózati szerződési feltételei 2004. január 1-től önmagukban is veszélyeztetik a díjmegosztásra épülő ingyenes szolgáltatást, állítják az ingyenes szolgáltatók. Közleményük szerint a volt monopol szolgáltató januártól duplájára akarja emelni valamennyi internetszolgáltató budapesti hálózati díját, és ebben az új Elektronikus Hírközlési Törvény jelenleg ismert formájában nem tudja megakadályozni.
A törvény a hívásvégződtetési modell híján meggyengíti az internetszolgáltatók pozícióját a korábbi monopol szolgáltatókkal szemben, illetve gyakorlatilag lehetetlenné teszi az alternatív telefontársaságok számára az internetes hívások piacára történő belépést, ezáltal az internetes telefondíjak szabad piaci verseny révén történő csökkenését, áll a közleményben.