![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
További Jog cikkek
Alapos gyanú
![]() |
Az alapos gyanú gyakorlatilag egy hasraütéses megállapítás, eljárásjogászok szerint hivatalosan amíg az elkövetés vagy az elkövetôi minôség valószínűsége nem éri el az 50 százalékot, egyszerű gyanúról beszélhetünk, ha a valószínűség 50 százalék feletti, már alapos a gyanú.
A végeredményen nem sokat változtat: ha a zsaruk már a lakásban vannak, onnan kidobni őket nemigen lehet, aki mégis megpróbálná az a bírságon kívül szerencsétlenebb esetben néhány gyomrosra is számíthat, amit nem valószínű, hogy bármikor bizonyíthatna, szóval nyugi. A rendőrségnek a gép tulajdonosára sincs feltétlenül szüksége, bárki képviselheti, aki be tudja engedni a lakásba.
A rendőrség már nem mindenvivő
Mostanára szerencsére a hatóságok is eljutottak arra a technikai érzékenységi szintre, hogy ha lopott szoftvereket keresnek, nem kötik le a hálózatról a gázrezsót. Legtöbb esetben már nem komplett számítógépeket foglalnak le, hanem csak a merevlemezt és az írott CD-ket gyűjtik össze.
Legendák szerint erre a problémára néhány táposabb felhasználó azt a módszert dolgozta ki, hogy elsődleges merevlemezét kivehető rackben tárolja. Ha üt az óra, a delikvens egy hirtelen mozdulattal kicseréli azt egy csupa jogtiszta szoftvereket (pl. linuxos cuccokat, géphez adott Win95-öt) hordozó társára, a gyanús hardvert pedig valami kevésbé frekventált helyre mozgatja át.
A CD-ket jó eséllyel így is bebukja a júzer, viszont itt is működhet a természetes szelekció elve. Aki a gépe környékén saját archivált dolgait, esetleg mp3-gyűjteményét tárolja, kisebb eséllyel akad fenn a törvény hálóján, mintha kedvenc alkalmazásai vagy játékai ,,biztonsági másolatát" is a környéken tárolná.
Nem kell spanyol inkvizícióra számítani
Egy tévhitet mindenképpen érdemes eloszlatni: a BSA nem a szoftverpápák áldásával működő szent inkvizíció, hanem súlyos, ha úgy tetszik, védelmi pénzekért keresi a szoftverbűnözőket. Tehát felesleges azon parázni, hogy a Napster vagy a tízdollárért nem regisztrált képernyővédő miatt majd jól börtönbe csukják. A shareware-kérdés inkább lelkiismereti síkon működik, azaz ha valóban értékesnek talál valaki egy programot, rajta áll, hogy minimális anyagi áldozat fejében erről készítőjét is értesíti avagy sem.
![]() |
Az aki keres, talál elvet követve azonban a BSA azt is jelenti az ORFK felé, ha másolt játékokat találtak volna az újságokhoz csatolt CD-k borítója mögött.
A BSA a jelenlegi gyakorlat szerint magánszemélyek esetén mérlegeli a feljelentés lehetőségét, de előfordulhat, hogy felajánlja az alkalmazások legalizálását, azaz megvásárlását. Ennek bizonyítására a szoftver licencét és a számlát kell bemutatni. Vállalkozások esetében a feljelentés azonban szinte halálbiztos.
Amerikai praktikák
Amerikában előforul, hogy az FBI nem tudja időben beszerezni a házkutatási parancsot a bíróságtól, hogy belenézhessen egy számítógép merevlemezébe. Ilyenkor egyszerűen megkérik a tulajdonosát, és az esetek többségében ez be is jön nekik, az emberek önként szolgáltatnak nekik bizonyítékokat maguk ellen.
Az amerikai igazságügyi minisztérium legutóbb közzétett tanulmányának elsőszámú tanulsága tehát: nemet kell mondani a hatóságnak. Ezzel akkor lehet probléma, ha nem közvetlenül a célszemélyhez fordul a hatóság, hanem a szobatársához, szüleihez, kutyájához/macskájához, és amennyiben ők is szokták használni a gépet, engedélyt adhatnak a kutatáshoz.
![]() |
|
Esetenként a nyomozók is hazudhatnak, ha éppen az lásztik adott időben leghatékonyabb módszernek. William Robertset a reptéren állították meg azzal az ürüggyel, hogy exporttilalom alá eső információk miatt kell átnézniük noteszgépét. Igazából persze azokat a pedofil képeket keresték, amelyeket meg is találtak nála.
A legújabb módszer, amit a nyomozók előszeretettel vetnek be, hogy figyelmeztetés nélkül mennek be üres lakásokba, és kutatják át a gépeket. A hivatalos verzió szertint erre azért lehet szükség, mert a kifinomult hackerek egy gombnyomással megsemmisíthetnek minden terhelő adatok, amint házkutatási paranccsal kopogtatnának az ajtaján.
Szerencsére Magyarországon ezek a trükkök még nem számítanak bevett gyakorlatnak, de azért arra senki ne vegyen mérget, hogy ez mindig így is marad.
Csak a paranoid éli túl.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)