További Jog cikkek
Alapos gyanú
Az alapos gyanú gyakorlatilag egy hasraütéses megállapítás, eljárásjogászok szerint hivatalosan amíg az elkövetés vagy az elkövetôi minôség valószínűsége nem éri el az 50 százalékot, egyszerű gyanúról beszélhetünk, ha a valószínűség 50 százalék feletti, már alapos a gyanú.
A végeredményen nem sokat változtat: ha a zsaruk már a lakásban vannak, onnan kidobni őket nemigen lehet, aki mégis megpróbálná az a bírságon kívül szerencsétlenebb esetben néhány gyomrosra is számíthat, amit nem valószínű, hogy bármikor bizonyíthatna, szóval nyugi. A rendőrségnek a gép tulajdonosára sincs feltétlenül szüksége, bárki képviselheti, aki be tudja engedni a lakásba.
A rendőrség már nem mindenvivő
Mostanára szerencsére a hatóságok is eljutottak arra a technikai érzékenységi szintre, hogy ha lopott szoftvereket keresnek, nem kötik le a hálózatról a gázrezsót. Legtöbb esetben már nem komplett számítógépeket foglalnak le, hanem csak a merevlemezt és az írott CD-ket gyűjtik össze.
Legendák szerint erre a problémára néhány táposabb felhasználó azt a módszert dolgozta ki, hogy elsődleges merevlemezét kivehető rackben tárolja. Ha üt az óra, a delikvens egy hirtelen mozdulattal kicseréli azt egy csupa jogtiszta szoftvereket (pl. linuxos cuccokat, géphez adott Win95-öt) hordozó társára, a gyanús hardvert pedig valami kevésbé frekventált helyre mozgatja át.
A CD-ket jó eséllyel így is bebukja a júzer, viszont itt is működhet a természetes szelekció elve. Aki a gépe környékén saját archivált dolgait, esetleg mp3-gyűjteményét tárolja, kisebb eséllyel akad fenn a törvény hálóján, mintha kedvenc alkalmazásai vagy játékai ,,biztonsági másolatát" is a környéken tárolná.
Nem kell spanyol inkvizícióra számítani
Egy tévhitet mindenképpen érdemes eloszlatni: a BSA nem a szoftverpápák áldásával működő szent inkvizíció, hanem súlyos, ha úgy tetszik, védelmi pénzekért keresi a szoftverbűnözőket. Tehát felesleges azon parázni, hogy a Napster vagy a tízdollárért nem regisztrált képernyővédő miatt majd jól börtönbe csukják. A shareware-kérdés inkább lelkiismereti síkon működik, azaz ha valóban értékesnek talál valaki egy programot, rajta áll, hogy minimális anyagi áldozat fejében erről készítőjét is értesíti avagy sem.
Az aki keres, talál elvet követve azonban a BSA azt is jelenti az ORFK felé, ha másolt játékokat találtak volna az újságokhoz csatolt CD-k borítója mögött.
A BSA a jelenlegi gyakorlat szerint magánszemélyek esetén mérlegeli a feljelentés lehetőségét, de előfordulhat, hogy felajánlja az alkalmazások legalizálását, azaz megvásárlását. Ennek bizonyítására a szoftver licencét és a számlát kell bemutatni. Vállalkozások esetében a feljelentés azonban szinte halálbiztos.
Amerikai praktikák
Amerikában előforul, hogy az FBI nem tudja időben beszerezni a házkutatási parancsot a bíróságtól, hogy belenézhessen egy számítógép merevlemezébe. Ilyenkor egyszerűen megkérik a tulajdonosát, és az esetek többségében ez be is jön nekik, az emberek önként szolgáltatnak nekik bizonyítékokat maguk ellen.
Az amerikai igazságügyi minisztérium legutóbb közzétett tanulmányának elsőszámú tanulsága tehát: nemet kell mondani a hatóságnak. Ezzel akkor lehet probléma, ha nem közvetlenül a célszemélyhez fordul a hatóság, hanem a szobatársához, szüleihez, kutyájához/macskájához, és amennyiben ők is szokták használni a gépet, engedélyt adhatnak a kutatáshoz.
|
Esetenként a nyomozók is hazudhatnak, ha éppen az lásztik adott időben leghatékonyabb módszernek. William Robertset a reptéren állították meg azzal az ürüggyel, hogy exporttilalom alá eső információk miatt kell átnézniük noteszgépét. Igazából persze azokat a pedofil képeket keresték, amelyeket meg is találtak nála.
A legújabb módszer, amit a nyomozók előszeretettel vetnek be, hogy figyelmeztetés nélkül mennek be üres lakásokba, és kutatják át a gépeket. A hivatalos verzió szertint erre azért lehet szükség, mert a kifinomult hackerek egy gombnyomással megsemmisíthetnek minden terhelő adatok, amint házkutatási paranccsal kopogtatnának az ajtaján.
Szerencsére Magyarországon ezek a trükkök még nem számítanak bevett gyakorlatnak, de azért arra senki ne vegyen mérget, hogy ez mindig így is marad.
Csak a paranoid éli túl.