További Jog cikkek
Jövő októbertől minden újonnan kiállított vagy megújított amerikai útlevelet azonosító csippel látnak el, jelentette be kedden az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Az úgynevezett rádiófrekvenciás azonosító csipekre (RFID) 64 kilobájtnyi adat fér majd, és tartalmazzák az útlevél viselőjének nevét, nemét, nemzetiségét, születési helyét és idejét, illetve digitális fényképét. Az USA kormányának tisztségviselői és a diplomaták már 2006 elejétől megkapják a csippel ellátott útleveleket.
Az intézkedéstől, amely a 2001. szeptember 11-i eseményekre adott antiterrorista válaszsorozat része, az USA azt várja, hogy biztonságosabbá válik a határátlépés és már a repülőtereken kiszűrhetők a terroristagyanús beutazók. Az Egyesült Államok 2006 októberére minden olyan államtól - így Magyarországtól is - megköveteli a csippel felszerelt útlevelek bevezetését, amelynek polgárai most vízummal utazhatnak be az országba.
A jogvédők tiltakoznak
A németek így képzelik az e-útlevelet
Az RFID-címkéken tárolt információt ugyanis megfelelő, nem túl drága eszközzel illetéktelenek távolból is leolvashatják, így a szervezetek szerint bárki könnyen célponttá válhat annak alapján, hogy mit árul el róla a csip.
Az EFF egyik jogásza "borzasztó ötletnek" nyilvánította a csipek bevezetését, és még azt is kétségbe vonta, hogy a külügyminisztérium rendelkezne a megfelelő jogosítványokkal az útlevelek elektronizálására. A javaslat "arra kéri az amerikaiakat, hogy 'előre' áldozzák fel biztonságukat és privátszférájukat egy veszélyes kísérlet kedvéért, és a minisztérium még arra sem vette a fáradságot, hogy indokolja a lépést" - írja Lee Tien az eff.org-on.
Passzív védekezés
Az amerikai külügyminisztérium webszájtjára a javaslat februári felvetése óta 2335 hozzászólás érkezett, amelyeknek 98 százaléka biztonsági okokból illetve a privátszféra védelmében ellenezte a csipek bevezetését. Van, aki amiatt aggódik, hogy a begyűjtött adatok módot adnak az utazók mozgásának ellenőrzésére, ami sérti az állampolgárok személyiségi jogait; más technikai szakértők azt tartják, hogy a digitális fénykép nem igazán alkalmas személyazonosításra, és helyette az ujjlenyomatot kellene használni.
A külügyminisztérium válaszképp úgy döntött, hogy az aktív, vagyis az adatokat önmaguktól "sugárzó" csipek helyett úgynevezett passzív címkéket alkalmaz, amelyek csak egy célkészülék kifejezett kérésére árulják el titkosított formában tárolt tartalmukat; ráadásul az útlevél mindkét oldalát olyan filmréteggel védi, amely megakadályozza a távoli olvasást, így a csipeken tárolt adatokat csak 5-10 centiméteres távolságból lehet leolvasni.