![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
További Mobil cikkek
Ha esetleg a G1 készülék nem is, az Android operációs rendszer biztosan erős konkurenciát jelent majd az Apple-től a Nokiáig mindenkinek: elkezdődött a mobilvilág újrafelosztása, és a Google is helyet kér magának.
Maga a telefon nagyjából azt tudja, mint az iPhone: van rajta érintőképernyő (plusz egy hagyományos billentyűzet), gps, lehet vele netezni, külső alkalmazásokat feltölteni rá, és az ára is hasonló (179 dollár kétéves hűséggel; európai árakat egyelőre nem tudni, nálunk csak 2009-től lesz elérhető a telefon). Külön érdekesség, hogy az Amerikában AT&T-exkluzív iPhone-nal szemben a G1-et a T-Mobile támogatja, így a háború nagyrészt a két szolgáltató között dől majd el (nem csoda, hogy a T éppen gőzerővel fejleszti az amerikai 3G-lefedettségét).
![](http://index.hu/cikkepek/0809//tech//large2.jpg)
Az igazán izgalmas az operációs rendszer, ami a G1-ben fut, és ami egyre több telefonba kerül majd bele, ha a Google tervei beválnak. Az Android átveszi, és tovább is viszi az iPhone filozófiáját: az Apple-nél éveket kellett várni, hogy külső fejlesztésű programok futhassanak a telefonon, az Android rögtön azzal kezd, hogy minden nyílt, az fejleszt alkalmazásokat, akinek jólesik (fogják is a fejüket világvégét emlegetve az antivírus-szakértők).
Álmodnak-e elektronikus bárányokról?
Az Android nagy előnye a rugalmasság. Mivel nagyjából bármilyen telefon képes futtatni, az androidos készülékek előbb-utóbb olyan változatos kínálatot mutatnak majd fel, amivel az Apple (vagy akár egy olyan tömeggyártó, mint a Nokia) képtelen versenyezni. Már a G1-ben is vannak olyan hardveres megoldások, amik fájóan hiányoznak az iPhone-ból (a billentyűzet, a memóriakártyás bővíthetőség), és ez csak az első modell, ki tudja, mennyi érkezik még jövőre.
![](http://index.hu/cikkepek/0809//tech//large1.jpg)
Az Android platformot futtató telefonok közös piactere az Android Market, ahová bárki feltölthet saját készítésű alkalmazásokat, nincs cenzúra, nincs központi ellenőrzés (ezért persze készülhetnek rosszindulatú programok is), és - egyelőre legalábbis - minden ingyen van. Ha ez a modell beválik, az Android olyanná válhat, mint a Firefox, amiből az ezernyi kiegészítéssel mindenki olyan böngészőt farag magának, ami pontosan az ő igényeit elégíti ki. Ha meg nem, a külsős fejlesztők maradnak az iPhone-nál, hogy az Apps Store-ban pár dollárért árult programjaikkal milliókat keressenek.
Erőforrás mindenesetre bőven van a háttérben, legalábbis a G1-en az első tapasztalatok alapján sokkal gyorsabbak az alkalmazások, mint az iPhone-on. És ott az egész mögött a Google szoftverbirodalma: már most integrálták a YouTube-ot, Google Docs-ot, GTalkot, Mapst, Street View-t (és az egész persze a Chrome böngészővel fut), és tulajdonképpen bármit bedobhatnak még, amit egyszer már megírtak a netre.
Ma a G1, holnap a világ
Bár mindenki önkéntelenül is az iPhone-hoz méregeti a G1-et, az Android céljai messze túlnőnek rajta: az alsó-középkategóriás telefonok piacát is meg akarja hódítani, nemcsak a drágább, felső szegmenseket, ahol az Apple láthatóan kényelmesen berendezkedett már. Ha csak annyit elér, hogy egy kicsit gyorsabb tempóra ösztökéli az Apple-t, és eléri, hogy nem kell hónapokat várni egy nyomorult copy-paste szintű funkció megvalósítására, a felhasználók már nyertek az egésszel. A többi mobilgyártó meg úgy járhat, ahogy annak idején a számítógépgyártók a Microsofttal: megköszönték szépen a DOS-t, feltették a gépeikre, és a számítástechnika királyává tették a Microsoftot. A Google most pont ugyanezzel a taktikával jön, és esélyes, hogy a végeredmény is hasonló lesz.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)