Többmilliós bírságot kapott a brit mobilspammer

Az elmarasztalt Moby Monkey nagyszámú kéretlen szöveges üzenetet (SMS) küldött a brit mobilfelhasználóknak, azt állítva, hogy azok megütötték egy 500 font értékű titokzatos nyereményt.

Közel húszmillió forintos bírság

A brit távközlési szolgáltatókat felügyelő hatóság (ICSTIS Independent Committee for the Supervision of Standards of Telephone Information Services) bejelentette, hogy a Moby Monkey-t 50 ezer fontos (19,25 millió forintos) bírsággal sújtják, és eltiltják a reklámtevékenység folytatásától.

Több mint kétszáz felhasználó tett panaszt a brit távközlési felügyeletnél, miután kézhez kapták a 1,5 fontos (577 forintos) percdíjjal ketyegő információs szám tárcsázására felszólító SMS-üzenetet. Akik felhívták a számot, néhány perc után döbbentek rá, hogy az állítólagos nyeremény tulajdonképpen nyaralási kedvezményre feljogosító csekk, számos feltétellel és megkötöttséggel.

A felügyelet határozatában élesen elítélte a Moby Monkey által alkalmazott eljárást, amely súlyosan megszegte az emelt díjú szolgáltatások szervezésének szabálykönyvét. Gyerekek is megkapták a vakon szétküldött SMS-t, sőt a beszámolók szerint valaki egyszerre 40 példányban kapta meg.

"Az emelt díjas szolgáltatásokat népszerűsítő szöveges üzenetek a felhasználó számára számos előnnyel járhatnak, ha ezeket világos, jogszerű formában, a szabálykönyvvel összhangban küldik el" - áll a döntés indoklásában.

"Ennek ellenére nem tétovázunk lépéseket tenni a szolgáltatók azon kisebbségével szemben, amelyik azt képzeli, hogy pénzszerzés céljából - semmibe véve a felhasználókat - visszaélhet a nyilvánosság szöveges üzenetekbe vetett bizalmával" - közölte George Kidd, az ICSTIS igazgatója abban a közleményben, amelyben bejelentették az 50 ezer fontos büntetés kiszabását.

A Moby Monkey a határozat elleni fellebbezést fontolgatja. Közben a cég honlapját a fizetés elmulasztása miatt internetes szolgáltatója felfüggesztette.

Segíthet az előre letiltás

A magyarországi gyakorlat azt mutatja, hogy a 06-90-es számokkal kapcsolatos csaknem összes panasz megtörtént hívásra vonatkozott. A félreértés csak annyi volt, hogy nem a tulajdonos, hanem a rokonai, vendegei csinálták a magas számlát, mondta el Gögös Kálmán, a Hírközlési Főfelügyelet piacfelügyeleti és ellenőrzési osztályának munkatársa.

Hazai körülmények között a fentiekhez hasonló visszaélés megítésése látatlanban attól függ, hogy mekkora a svindli. Létezik ugyanis már olyan internetes betárcsázó program is, amely pár pillanat alatt távolkeleti vonalakra kapcsolódik fel. Az emeltdíjas szolgáltatásokat és a külföldi hívásokat ezért le kell tiltatni a telefonról, vagy kóddal védetté kell tenni, mondta Gögös Kálmán.

Megtévesztő SMS

A felhasználóknak küldött SMS nemcsak kéretlen, de megtévesztő reklámnak is tekinthető, amit a magyar törvények is tiltanak. "A magyar reklámtörvény (1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről) 2001-es módosítása ugyan főként a dohányreklámok teljes kiirtását célozta, de a versenytörvényhez hasonlóan szankcionálja a megtévesztő reklámot is" - mondta el az Index kérdésére Debreceni Ferenc, a Magyar Reklámszövetség jogtanácsosa.

Mint a jogtanácsostól megtudtuk, a Magyar Reklámszövetség keretében működő etikai bizottság elé gyakran kerülnek olyan ügyek, amelyekben egy konkrét reklámról kell megállapítani, hogy megtévesztő-e. Nemcsak a megtévesztett fogyasztók jelentkeznek, gyakran a versenytársak tesznek bejelentést.

"A reklámetikai kódex szabályozza az elektronikusan küldött reklámokat. A szövegben a mobiltelefon ugyan még nem szerepel, de tilos például faxra kéretlenül reklámot küldeni. Előzetes hozzájárulással viszont nincs semmi akadálya" - jelentette ki Debreceni Ferenc.

Itthon magukat szabályozzák

Az etikai bizottság döntését az önszabályozó reklámtestület tagjai magukra nézve kötelezőnek tekintik és elfogadják. Így például visszavonják az utcáról, vagy nem jelentetik meg azokat a reklámokat, amelyeket az etikai bizottság törvénysértőnek talál. A reklámtestületbe nem tartozó reklámozókat azonban nem kötik az etikai szabályok.

Amennyiben a szervezeten kívüli reklámozó sértené meg a reklámtörvényt, az ilyen céggel szemben a versenyhivatal vagy a fogyasztóvédelem kezdeményezhet eljárást. "A megtévesztő reklámokkal egyébként a Gazdasági Versenyhivatal foglalkozik. Újabb körbe tartoznak a tiltott reklámok, ezekkel szemben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség lép fel" - mondta el a jogtanácsos.