Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Mobil cikkek
Nagyon sok milliárd forintért korszerűsítik rendszereiket a távközlési cégek, de már nem csupán arról van szó, hogy több embert akarnak szélessávú interneteléréshez juttatni, hanem arról, hogy a legmodernebb technikákkal a kábeltévéket próbálják megszorongatni. Szathmári Gézával, a GTS-Datanet ügyvezető igazgatójával az internetes tévézésről, virtuális mobilszolgáltatásról és közös számlázásról beszélgettünk.
Óriási összegeket költenek el a távközlési cégek hálózatfejlesztésre, milyen új szolgáltatások várhatók?
Idén először fordulhat elő, hogy a telefonhálózatok internetes sávszélessége nagyobb mértékben bővül, mint a kábeltévés hálózatoké, és nemcsak egy-két szolgáltatónál, hanem mindegyiknél. Emellett megjelennek a nagy sávszélességet igénylő értéknövelt szolgáltatások, például az internetes tévézés, de ennek a tömeges elterjedése egyelőre nem várható, mert nem jelentek meg azok a tömörítőrendszerek, amelyekkel hazai keretek közt gazdaságos lenne az internetes műsorszórás. Idén ezért valószínűleg csak kísérleti sugárzás indul meg, korlátozott számú műsorral.
Mekkora adatátviteli sebesség kell az internetes tévézéshez? A most is megvásárolható sok megabites elérések nem elegendők erre?
Az internetes tévé, az IP TV csak akkor működhet, ha minden egyes lakásban egyszerre legalább két csatorna jó minőségben fogható. A jelenlegi adsl-struktúra erre alkalmatlan, ehhez legalább adsl2 kell, ami borzasztóan drága dolog, ennek a kiépítéséhez még a legnagyobb magyar szolgáltató, a Magyar Telekom is 47 milliárd forintos óriáshitelt vett föl, amelyet a hírek szerint öt év alatt költ el. Mi is elvégezzük ezeket a befektetéseket, és a változás nem lesz azonnali. Van még valami. Mindenki azt mondja, hogy Nyugat-Európában négy megabitet adnak tíz euróért, ami igaz is, csak éppen ha nappal le akarsz tölteni valamit, akkor az internetelérésed 256 kilobiten kocog, és csak éjjel kapsz 2-4 megabitet. Az elmúlt években Magyarországon is nagy volt a nyomás, hogy bővítsük a sávszélességet, de túl nagy volt a végpontok sebességnek a növelése a gerinchálózat kapacitásához képest. Az internetes tévézéshez azonban mindenütt mindig rendelkezésre kell állnia a nagy sávszélességnek.
Száz tévécsatornát is kaphatunk a kábeltévén, miért lenne szükségünk az internetes tévére?
Ebben van a jövő, és emelt szintű szolgáltatások jelenhetnek meg, például műsoronként lehet fizetni prémium tartalmakért, persze előbb meg kell jelennie az emelt szintű igényeknek is, a fizetőképes ügyfeleknek. Egyelőre kérdéses, hogy sikerül-e megállapodni a tartalomtulajdonosokkal, akik ráadásul nagyon kis eséllyel tudnak magyar nyelvű tartalmat adni. Magyarországon azonban tömegesen még mindig csak erre van igény, és az IP TV beindításához százezres vevőszámra van szükség, mivel a műsorszóráshoz szükséges tömörítő és jogkezelő rendszerek sok millió euróba kerülnek. Az IP TV megjelenése azért is fontos, mert a saját szolgáltatási területükön monopolhelyzetben lévő kábeltévés társaságok most először igazi versennyel nézhetnek majd szembe, amely az árak csökkenését eredményezheti. Köztudott, hogy miközben a vezetékes szolgáltatások, a telefonálás, az adsl- és a mobilszolgáltatások ára az elmúlt években folyamatosan csökkent, addig a kábeltévé-szolgáltatások átlagára - egy hasonló funkciót betöltő csomag esetében - évek óta folyamatosan növekszik. Most megjelenhet valódi verseny, ami hathat az árakra is. A fogyasztók mindenképpen jól járnak, hosszú távon csak a verseny biztosíthat jó és olcsó szolgáltatásokat.
Ezek szerint fokozatos bevezetés célszerű.
Első körben az internetes tévé csak kísérleti rendszerben jelenhet meg, mert egy nagy felhasználói bázis szétvágná az egész hálózatot, és először csak a szabadon forgalmazható csatornák lesznek elérhetők, amelyeknél nem bonyolult a jogok kezelése. Egyelőre tehát az internetes tévézés nem dominálja a piacot, inkább csak egy fontos kiegészítés lesz. A magyarországi bevezetést egyébként az is nehezíti, hogy a magyarok általában nem hajlandóak megfizetni az emelt szintű szolgáltatásokat, az internetes tévé esetében azonban nem lesznek kerülőutak. A jogokat nagyon gondosan kezelik, és a személyre szóló szolgáltatásokat mindenkinek meg kell majd vennie.
Milyen más területekre próbálnak betörni az alternatívok? Lesznek például kombinált mobil- és vezetékes csomagjaik?
Virtuális mobilszolgáltatás még nem lehetséges sem nekünk, sem másoknak, mivel a mobilszolgáltatók üzleti alapon nem érdekeltek, és nincs törvényi kötelezettségük ennek biztosítására. Ebben fordulópontot hozhat, hogy az Európai Unió éppen felülvizsgálja a szabályozási keretrendszert, és van esély arra, hogy emiatt megjelenhetnek a virtuális szolgáltatók. Az Unió távközlési biztosa, Viviane Reding ugyanis azt mondta, hogy magasak a roamingdíjak, viszont a roamingdíjakat csak úgy tudja szabályozni, ha a mobiltelefontól a telefonhálózat felé irányuló kapcsolat árát szabályozza. Eddig mindig a vezetékestől a mobil irányba menő árakkal foglalkoztunk, de mivel elindult a fix-mobil konvergencia, azaz a mobil hálózatokkal is ki akarják váltani a vezetékes hálózatokat, logikus, hogy meg kell jelennie a másik irány szabályozásának is, és itt az idő, hogy a vezetékes szolgáltatók is meg tudjanak jelenni kombinált, mobil- és vezetékes ajánlatokkal.
Idei újdonság lesz még, hogy a teljes távközlési számlát, a vonalat, a telefonálást és az internetet ki lehet majd fizetni egy alternatív szolgáltatónál, és a telefonálásért nem kell külön előfizetési díjat fizetnie, csak percdíjat. Mi első körben Budapesten indítunk ilyen egységes csomagot, amely magánelőfizetők számára is elérhető lesz, és technikailag ez úgy néz ki, hogy ha az ügyfélnek van egy telefonvonala és egy adsl-előfizetése egy konkurens távközlési cégnél, akkor azt mind átvesszük, a telefonszám is átkerülhet a GTS-Datanethez, és minden eszköz a helyén maradhat. Az ügyfél észre sem veszi, hogy átállt VoIP-re, ha kér telefon-előfizetést. Nem kell adaptert használnia, mert olyan technológiát kellett használnunk, amely az előfizetőnél lévő áramszünet esetén is nyújt telefonszolgáltatást, amivel így föl lehet hívni a segélyhívószámot. A legtöbb VoIP-szolgáltató ezt nem tudja nyújtani, noha benne van a törvényben, hogy telefonszolgáltatás esetén egy huroktáplált analóg telefonnal föl kell tudnod hívni a segélyhívót, és a hívásnak a megfelelő mentőnél kell kicsörögnie. Az elmúlt másfél évben ennek a bevezetésére készültünk.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
