További Mobil cikkek
A helyi hurok megnyitása lehetővé teszi az alternatív szolgáltatók számára, hogy elérjék a korábban monopol- és jelenlegi domináns szolgáltató területén lakó ügyfeleket, a domináns szolgáltató által átengedett vonalon, mely a központ és az előfizető között húzódik. A referenciaajánlat tartalmát a hírközlési törvény szabja meg, annak tartalmaznia kell az összekapcsolás és az előfizetői hurok átengedésének műszaki és gazdasági feltételeit.
Megalakul a hírközlési döntőbizottság
Frischmann Gábor, a HÍF elnöke a konferencián elmondta, hogy csütörtökön megalakul a hírközlési döntőbizottság, és bejelentik a tagok névsorát is. A január elsején életbe lépő egységes hírközlési törvény - melynek egyes rendelkezései már december 23-ától érvényesek - alkalmazásához szükséges 25-27 végrehajtási rendelet egy része már elkészült, és várhatóan a többi is megjelenik még idén, jelentette be a HíF elnöke. A hírközlési döntőbizottság fontos feladatot lát el a liberalizált piacon: a verseny kialakulását segítő aszimmetrikus szabályozás érvényesítése mellett szükség esetén javasolhatja a jogszabályok módosítását is - tájékoztatott Frischmann Gábor.
Csak a nemzetközi díjak csökkennek
A liberalizáció hatásairól szólva Bölcskei Imre elmondta, véleménye szerint a liberalizáció után a helyi, illetve a havi előfizetési díjaknál nem várható csökkenés, ám a nemzetközi díjak 20 százalékkal mérséklődhetnek. A helyi és havi díjak területén akár növekedés is várható, melyet a társaság új díjcsomagok bevezetésével vagy a mostaniak módosításával próbál majd ellensúlyozni. Mint mondta, a Matávnak nem célja az árverseny fokozása, ám arra törekszik, hogy maximalizálja a meglévő infrastruktúrájából származó bevételeit, és ebből finanszírozza azt a bevételkiesést, amely abból eredhet, hogy az előfizetők más szolgáltatókhoz vándorolnak.
Átalakul a monopolszolgáltató szerkezete
Bölcskei Imre elmondta, a világ liberalizált távközlési piacán megfigyelhető az a tendencia, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók holdinghoz hasonló vállalati szerkezetet hoznak létre. Így az anyacég foglalkozik az infrastruktúrával, a beszéd- és bérelt vonali szolgáltatásokkal, míg a leányvállalatok nyújtják a mobil, az internet és a csomagkapcsolt szolgáltatásokat. Magyarországon hasonló folyamat zajlik le a Vivendinél és a Matávnál is. A Matáv Westel leányvállalata foglalkozik mobilszolgáltatással, az Axelero pedig internetszolgáltatással. A csomagkapcsolt szolgáltatások egyelőre az anyavállalathoz tartoznak, ám várhatóan ez is változni fog, mondta el az igazgató.
Viheti telefonszámát az előfizető
Bölcskei Imre szerint a hírközlési törvény úgynevezett számhordozhatósági szabálya okozhatja az uralkodó szolgáltató, a Matáv legnagyobb veszteségét. Ugyanis az az előfizető, aki megtarthatja megszabott üzleti szempontból bejáratott telefonszámát, könnyebben változtat szolgáltatót. Ez a szabályozás 2003 január elsejével lép majd életbe.
Az igazgató hozzátette: fontos, hogy a hírközlési döntőbizottság részrehajlás, az uralkodó szolgáltató hátrányba hozása nélkül döntsön a vitás kérdésekben. Ezért lényegesnek tartja, hogy a bizottság döntési kritériumai nyilvánosak, kiszámíthatóak legyenek. Elmondta, hogy a bizottság döntéseit a bíróságon, illetve a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsánál is meg lehet majd támadni. Mivel azonban a döntőbizottság ítélete azonnal életbe lép, a per indítása sem jár halasztó hatállyal, az elhúzódó jogi eljárás miatt pedig egy esetleges rossz döntés komoly károkat okozhat a szolgáltatóknak.
Rengeteg távközlési per az EU-ban
Vissi Ferenc, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke a távközlés liberalizációjának európai uniós tapasztalatairól elmondta, hogy az EU telefónia szabályozása átmeneti időszakban van. Az 1998 óta nyitott piacot ugyanis 26 irányelv szabályozza, ám egy tagország sincs, amely ezeknek maradéktalanul megfelelne. Így jelenleg a tagállamok ellen 21 eljárás van folyamatban az EU szakbizottságánál, közülük több per tárgya a helyi hurok megosztása.
Hozzátette, hogy az EU távközlési piacán 1400 összekapcsolódási szerződés létezik a domináns és az alternatív piaci szereplők között, ám az országhatárokon átnyúló összekapcsolás gyakorlatilag nem működik. A liberalizációs folyamat komoly terheket ró az egyes országok hírközlési felügyeleteire: az 1998-as liberalizáció után Nagy-Britanniában 78 ezer fogyasztói panasz érkezett a felügyelethez, mondta el Vissi Ferenc.