Vidékiek járhatnak jól a negyedik mobilszolgáltatóval

Az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy a mobilszolgáltatások piacán patthelyzet alakult ki. A Pannon, a T-Mobile és a Vodafone elterpeszkedett a Hungary feliratú mangalicabőr kanapén, és figyelik, hogyan dől hozzájuk a pénz. A triumvirátus piaci részesedése több éve változatlan, és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) adatai szerint ma már lassabban csökkennek az előfizetői díjak, tehát az előfizetők rovására megy a szolgáltatók elkényelmesedése. Bár néhány vállalat évek óta azt szajkózza, hogy szívesen indítana mobilszolgáltatást, eddig nem történt előrelépés. Ebben nagy szerepe van a mobilszolgáltatók ellenállásának is.

Az NHH egy huszárvágással megoldotta a helyzetet, hosszas piacelemzés után úgy döntött, hogy itt az ideje eladni a tartalék frekvenciákat, amelyeken két vagy több új mobilszolgáltató elindulhat.

Két fontos frekvenciacsomagra írtak ki pályázatot. Az „A” csomag ugyanabban a 900/1800/2100 megahertzes frekvenciatartományban van, amelyet a jelenlegi szolgáltatók is használnak. A pályázónak két éven belül el kell indulnia és három éven belül 35 százalékos lakossági lefedettséget kell elérnie. A pályázat minimális díja 100 millió forint, ami nem nagy összeg, de a jelentkezőnek a bevételének legalább a 0,75 százalékát be kell majd fizetnie az államkasszába, ami akár tízmilliárdos összeg is lehet.

Ahhoz, hogy a negyedik mobilcég gyorsan a színre léphessen, a kezdetekben valószínűleg nemzeti roamingszerződést kell kötnie valamelyik jelenlegi szolgáltatóval. Pontosan úgy, ahogy a Vodafone tette, amikor megjelent – előfizetői eleinte a másik két cég hálózatára csatlakoztak, de havi díjat a Vodafone-nak fizették. Mivel a meglévő mobilcégek egyáltalán nem érdekeltek egy versenytárs megsegítésében, az NHH kijátszotta az adu ászt: a negyedik szolgáltató a 900 MHz-es frekvenciájából átadhat egy részt a többieknek.

Ennek az átadható frekvenciatöredéknek nagy jelentősége van, ez szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi mobilcégek 900 MHz-en is hsdpa-hozzáférést, azaz szélessávú mobilinternetet lehessen nyújtani. 900 MHz-en most csak második generációs szolgáltatások mennek (gsm, gprs), a harmadik generációs szolgáltatások (3G, hsdpa) a 2,1 Ghz-es sávot használják. Iparági szakértők szerint a jelenlegi feltételek mellett körülbelül ötezer fős az a legkisebb település, ahová elvihető a szélessávú mobilinternet, mert ennél kisebb településeken veszteséges lenne a hsdpa-bázisállomás üzemeltetése. Mivel a 900 MHz jobban terjed, kevesebb adótoronyra van szükség, a szolgáltatók olcsóbban építhetnek infrastruktúrát. Így kisebb településekre elvihetik a mobilinternetet, illetve a városokban növelhetik az épületen belüli hsdpa-lefedettséget.

A mobilszolgáltatók tehát érdekeltek abban, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a leendő negyedikkel, hiszen így léphetnek ki a vidéki piacokra. A Pannon és a Vodafone már kísérletezett a 900 MHz-es hsdpa-hálózattal, és tapasztalataik szerint a technológia jól működik. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy amikor a T-Mobile és a Pannon meghosszabbította a 900 MHz-es licencét, akkor a cégek vállalták, hogy 20-20 milliárd forintot költenek a vidéki szélessávú lefedettség kiépítésére.

Az NHH persze vidéken is versenyt szeretne látni, ezért a „B” csomagban meghirdette a jelenleg kihasználatlan 450 MHz-es frekvenciát, amelynek szintén jó a terjedési tulajdonsága. A pályázónak ez esetben is legalább 100 millió forintot és 0,75 százalékos részesedést kell kifizetnie, és két éven belül kell piacra lépnie. Fontos különbség, hogy nem lakossági, hanem területi lefedettségre kell garanciát vállalni. Amíg az „A” csomagban vállalandó 35 százalékos lakossági hozzáférés Budapest és néhány nagyváros lefedésével megúszható, addig „B” csomagban vállalandó 30 százalékos területi lefedettségbe mindenképpen beleesnek majd a kisebb vidéki települések is.

A jelenlegi mobilszolgáltatókat kizárták mindkét pályázatból, nem indulhatnak állami cégek, illetve az „A” és a „B” csomag nem kerülhet egy kézbe. Az NHH becslése szerint az új 900/1800/2100 MHz-es hálózat kiépítése 120-180 millió euróba, a 450 MHz-es hálózat 70-80 millió euróba kerül.

Az NHH gerinchálózati frekvenciákat is meghirdetett, a 26 GHz-es tartományban hat darab 56, 84 vagy 112 Mhz szélességű sávra többek között arra lehet jó, hogy összekössenek vele bázisállomásokat. Két sávra csak az "A" és a "B" csomag nyertesei pályázhatnak, egy sávot bárki elvihet, egy sávért pedig csak az indulhat, aki együttműködik az "A" pályázat nyertesével.

Egyelőre kérdéses, hogy a pénzügyi válság közepette lesz-e jelentkező a meghirdetett licencekre. Az NHH szűk határidőket szabott, október 31-én lesz egy zártkörű konferencia az érdeklődőkkel, a pályázatokat november 20-ig kell leadni. Az eredményhirdetés leghamarabb december 22-én lesz, de a válság miatt könnyen előfordulhat, hogy átcsúszik a jövő évre.