Multimédia és szkájfotel

Te most egy manikűrkészlettel telefonálsz?" - kérdezte a pultoslány, miközben elém tolta a jó minőségű folyóbor és szóda egy a kettőhöz arányú elegyítésével készített hosszúlépést. A pult körül tolongó tömeg egy része szemmel láthatóan osztotta a kiszolgáló személyzet véleményét, hiszen úgy néztek rám, mint aki valami kimondhatatlan és megjegyezhetetlen nevű pszichés betegség következtében különböző tárgyakat tapaszt a füléhez, pedig én csak a Nokia új, 7600-as kódszámú designkészülékével telefonáltam éppen.

A Nokia háromsávos telefonja azonban csak éjszaka, gyér fényben tűnik manikűrkészletnek, nappal leginkább egy multifunkcionális, atommeghajtású, többcellás, hordozható teleportkészülékre hasonlít, amit a szépemlékű Xénia-láz díszlettervezője álmodott meg, miután erős alkoholos befolyásoltságában elaludt egy hatvanas évekből itt felejtett szkájfotelben.

Billentyűk két kézre

Klikk a képre!

A mobiltelefon designerek megmagyarázhatatlan késztetéseiknek engedve egyre gyakrabban tervezik a képernyő két szélére a numerikus billentyűzetet, mondván úgy könnyebb sms-t írni, meg egyébként is különleges élményt nyújt a vásárlónak a mindennapi használat során, például amikor az utcán, cekkeres nyugdíjasokat és gyerekkocsit tologató kismamákat kerülgetve, egyik kezében egy kínai vázával, a másikban egy Marx-összessel próbál hazatelefonálni, hogy megtudja végül is hány deka parizer kell estére.

A szokatlan billentyűzetkiosztású mobilok mezőnyéből azonban kitűnik használhatóságával a 7600-as: a gombok ugyan kis erőlködéssel, de akár fél kézzel is elérhetőek, ráadásul a szokatlan forma ellenére a készülék egykezes és kétkezes üzemmódban is viszonylag kényelmes.

Széles sáv, de minek?

A Nokia 7600-as az egyik első olyan mobiltelefon, ami a WCDMA szabványt alkalmazó harmadik generációs hálózatokon is használható, ami azért különösen jó dolog, mert ilyen gyors adatátvitelt biztosító rendszer nemhogy Magyarországon, de még a kontinensen sincs sehol, így pénzünk jelentős részét egy használhatatlan, ámde roppant előremutató fejlesztésre adhatjuk ki.

A 7600-ason a Series 40 elnevezésű kezelőfelület némiképp átszabott verziója fut, az ikonokat és a színvilágot ugyan a telefon külsejéhez igazították, de minden maradt a régi helyen, így a megrögzött Nokia-felhasználókat nem érhetik nagy meglepetések. A 7600-asba belezsúfoltak szinte mindent, amire a telefongyártók pr-szakemberei szerint csak szükségünk lehet: WAP 2.0 szabványt támogató mikroböngésző, Java-játékok és programok, integrált e-mail kliens, beépített, mozgókép felvételre is alkalmas kamera, Bluetooth, vagy éppen mp3-lejátszó vár ránk. Talán csak egy sörnyitó és egy teleszkópos fogkefe hiányzik, hogy a telefon büszke tulajdonosa készüléke segítségével a világ bármely térerővel megáldott pontján, még a legmostohább körülmények közt is életben tudjon maradni.

Csak egy kis esti zene

A Nokia 7600-as hordozható multimédiás központnak készült, ennek azonban némiképp ellentmond, hogy mindössze apró, harminc megás beépített memóriával rendelkezik, ráadásul ezt semmilyen módszerrel nem bővíthetjük. Ekkora memóriára alig félórányi zene fér el, ez pedig legfeljebb azoknak a szívkoszorúér problémákkal küszködő kocogóknak elég, akik minden este Komár László slágereire kerülik meg kétszer a háztömböt rózsaszín, csillogó szabadidőruhájukban.

A multimédia-hatást tovább csökkenti, hogy a beépített fényképezőgép, amúgy meglepően jó minőségű felvételeit idegesítően lassan, körülbelül négy másodpercen át menti a memóriába, így ellesett pillanatokat nem igazán tudunk megörökíteni, maradnak az előre beállított "Anyu mosolyog az Eiffel-torony előtt" stílusú fotók.

Mást azonban nem nagyon írhatunk a 7600-as panaszkönyvébe, hiszen a kijelző képe nagy felbontású és éles, a telefon egy feltöltéssel akár öt napig is kibírja, és ha még ez sem lenne elég: csengőhangnak akár mp3 számokat is beállíthatunk, így biztos sok elismerő pillantást gyűjthetünk majd be. Legalábbis amíg elő nem vesszük a zsebünkből.