Rövidtávú élmény a Nokiával

Törvényszerű, hogy a hordozható kütyükben megvalósított technológiák egyszer csak megjelennek a mobiltelefonokban. Ma már mindenki számára egyértelmű, hogy egy modern mobiltelefonban van ébresztőóra, naptár és számológép, lehet kis kijelzőn internetezni, a zenelejátszós mobilok is egyre népszerűbbek, és már szinte lehetetlen kamera nélküli telefont venni. A Nokia most újabb területet szemelt ki magának, a műholdas navigációt, ez az N95 egyik legfőbb újdonsága.

Térkép a tenyérben

Az N95 beépített navigációját egyszer már alaposan leteszteltük, ezért most csak összefoglalnánk, hogy mit nyújt a készülék szoftvere. A GPS antennája integrált, és ha van rálátás a műholdakra, a térképen azonnal megjelenik a felhasználó helyzetét jelző kis nyilacska. Innentől kezdve pedig elég bepötyögni a cél pontos címét, és a szoftver hangos utasításokkal odavezeti a júzert. A térképeket az internetről tölti le az N95, de egy külön szoftver segítségével az országos térképek egyben is felmásolhatók a telefon memóriájába, sőt, letiltható a hálózat használata. Így külföldön járva nem kell a mobilinternet magas roamingtarifája miatt aggódni.

Érdekes üzleti modellt talált ki a Nokia: a térkép használata ingyenes, viszont ha azt akarjuk, hogy a szoftver magától frissítse az aktuális helyzetünket a térképen, mutassa a haladásunk irányát jelző nyilacskát, és hangutasításokkal mondja be, hogy mikor merre kell kanyarodni, akkor azért fizetni kell. Egy hétre 6,5 eurót, egy hónapra 8 eurót, egy évre 60 eurót, három évre pedig 70 eurót. Az alkalmi vásárlás lehetősége igen kedvező lehet azoknak a felhasználóknak, akik csak nyaralás közben igényelnének navigációs segítséget, az év maradék részében pedig megelégszenek azzal, hogy megkereshetnek a térképen egy-egy címet.

Szintén zenész

Zenelejátszás terén szinte minden korábbi hiányosságot kijavított a Nokia, az N95 út közben és az otthoni erősítőre kötve egyaránt jól használható. A készüléken szabványos fülhallgató-csatlakozó van, így a legkisebb füldugaszoktól kezdve a hatalmas fejhallgatókig bármi ráköthető. Az alapkészletben egy távirányítós füldugasz van. A lejátszó szoftveres felülete szép és könnyen kezelhető, de a kijelző jobbra tolásával előkerülő irányítógombok használata férfiujjakkal kissé nehézkes. Nyolc sávos hangszínszabályzóval állítható a hangminőség, és vannak zene ritmusára mozgó látványos vizualizációk is, aminek alapból semmi értelme nincs azon kívül, hogy ezzel még gyorsabban lemeríthetjük az akkumulátort. Aki viszont rá van kattanva a mozgó vonalakra, a vizualizációt projektorral kivetítheti a szobája falára.

Tévén a mobil

Meg merem kockáztatni, hogy az N95 egyik legfontosabb összetevője a tévékimenet, ezzel ugyanis a zsebben meglapuló személyes tárgy a közösségi élet középpontjába kerülhet. A kéthetes tesztidőszak során a csatlakozókábel végig be volt kötve az erősítőmbe és a tévémbe, így esténként az egész család végignézhette a nap legjobb fényképeit és videóit. Valószínűleg lcd tévén kockás lenne a kép a felbontásbeli különbségek miatt, normál méretű crt tévén azonban tökéletesen élvezhetők a videók.

Sajnos az N95 beépített kamerája csupán 640x480 képpont felbontású képkockákat rögzít, másodpercenként harmincat, ami nagyon távol áll a HD minőségtől. Viszont pont elég ahhoz, hogy a mobil helyettesíteni tudjon egy hagyományos videokamerát, amelyben ráadásul még a kazettákat is cserélgetni kell. Az N95-be elég venni egy 2 gigabájtos memóriakártyát, amelyről percek alatt átmásolhatók a képek és videók a számítógépre, vagy rögtön egy dvd-re.

Az öt megapixeles beépített fényképezőgéppel megfelelő fényviszonyok között már olyan jó minőségű felvételeket lehet készíteni, amelyek kinyomtatva is jól néznek ki, de teljesen fölösleges pusztítani az erdőket, ha ugyanaz a fotó 60-100 centis tévén is megnézhető. Viszont félhomályos szobákban vagy esőfelhők takarásában nehéz jó képet készíteni vele. Az N95 fényképezője elég lassan reagál, és csak digitális zoom van, amit érdemes inkább kikapcsolni, mert parasztvakítás, a minőség lerontásán kívül semmire sem jó. Hasznos, hogy a lencsét kis műanyag ajtó védi, a nyitószerkezet azonban túl könnyen elmozdul, de szerencsére nem készültek fölösleges képek a zsebem tartalmáról, mert elég erősen kell lenyomni az exponálógombot.

Széles sáv a zsebben

Nagyon érezhető, hogy az N95 támogatja a HSDPA adatátvitelt, és így másodpercenként legfeljebb 3,6 megabitnyi adatot tud letölteni. Pillanatok alatt megérkeztek az emailek, még a videók letöltése sem jelentene gondot, ha lennének kifejezetten mobilra szánt, jó minőségű, magyar nyelvű tartalmak, és ha nem lenne kényelmesebb számítógépről böngészni a YouTube-ot. A beépített böngészőben még a Flash animációk is megjelennek, ami elméletileg jó, mert így ugyanazt láthatjuk a kis kijelzőn, mint a számítógépen. A mobil memóriája azonban könnyen megtelik egy animációkkal telepakolt weboldal betöltésekor, ezért az első sikertelen próbálkozás után inkább kikapcsoltam a Flasht. A mobilban egyébként wifi is van, sőt a főmenüben van egy könnyen kezelhető WLAN-kereső, ami különösen hasznos lehet külföldön, mert megtalálja a netkávézókat.

Kis szórakozás

A Nokia számítógépnek nevezi az N95-öt, és valóban van valami közös a laptopokban és ebben a csúcsmobilban. Az akku rémisztően gyenge teljesítménye. A Nokia mérnökei hiába tuszkolták bele az összes létező technológiát az N95-be, ha a majdnem kétszázezer forintos csúcskészülék simán lemerül egy nap alatt. Ez roppant bosszantó, amikor az ember tényleg használni akarja az N95 multimédiás funkcióit, ugyanakkor tény, hogy az ember otthon és a munkahelyén is folyamatosan töltőn tudja tartani a készüléket - és máris feltaláltuk a vonalas telefont. Persze az áram és az extra töltők is mind pénzbe kerülnek. A csúcstechnológiának ára van.