Viviane Reding távközlési uniós biztos még tavaly rontott neki a mobiltelefon-szolgáltatóknak, amiért azok botrányosan sokat számolnak fel a külföldi telefonálásért, holott technikailag semmi nem indokolja, hogy a külföldi roamingolás számottevően drágább legyen, mint a hazai (vagyis amikor egy másik szolgáltató hálózatát használjuk). Reding azt mondta a szolgáltatóknak, hogy ha tavaszra nem mennek le az árak észrevehetően, akkor kényszeríteni fogja őket.
A Bizottságnak keddre fogyott el a türelme és egy rendelettervezetet terjesztett a tagállamok brüsszeli képviselői és az Európai Parlament elé. Ha azok jóváhagyják (ehhez a tagállamok minősített többsége és az EP egyszerű többsége kell), akkor az Európai Unióban tilos volna többet számlálni a külföldi roamingolásért, mint a hazaiért. Az ilyen típusú drasztikus beavatkozásra a piaci folyamatokba van precedens: az EU rendeleti úton tiltotta meg azt is, hogy az államközi, euróban történő banki átutalások költsége nagyobb legyen, mint az államokon belüli tranzakcióké.
A mobilszolgáltatók persze vadul ellenzik a lépést, mert profitjuk jelentős része (10-15 százaléka) roamingköltségekből származik, ráadásul egyre inkább, ahogy a növekvő verseny egyre jobban lenyomja a hazai árakat és az olcsó légitársaságoknak köszönhetően meglódult az EU-n belüli turizmus. A Bizottság szerint azonban a roamingpiacon különböző okokból nem érvényesül a piaci verseny, és ezért a közösségi hatóságok feladata, hogy közbelépjenek. A szolgáltatók szerint igenis csökkennek az árak, de aki már próbált Lettországból Máltára telefonálni 3 euró 25 centért percenként, azt valószínűleg nem győzi meg a távközlési vállalatok érvelése.