Jön a Tesco mobil?

Az Index információi szerint a Tesco tárgyalásokat kezdett a hazai mobiltávközlési cégekkel a hálózatukon alapuló, ám a Tesco saját neve alatt indítandó telefonszolgáltatásról. Danks Emese, a Tesco kommunikációs igazgatója az Index megkeresésére semmilyen módon nem kívánta kommentálni értesülésünket. Információink szerint egyelőre kérdéses, sikerül-e olyan konstrukciót kidolgozni, amely mindkét fél számára előnyös, a szolgáltatók egy része szerint ilyen egyelőre a magyar piacon nem látszik kirajzolódni, ám mások szerint mindez csak szándék kérdése.

Mi az a virtuális mobilszolgáltatás?

Az úgynevezett MNVO (Mobile Virtual Network Operators), azaz virtuális mobilszolgáltatás lényege, hogy egy - jellemzően főprofilként nem is a távközlésben érdekelt -- cég úgy indítja el saját szolgáltatását, hogy annak infrastrukturális hátterét egy a piacon már jelenlevő hivatalos szolgáltató biztosítja. A klasszikus, az ilyen típusú szolgáltatás mellett szóló érvek szerint az MVNO könnyebben és hatékonyabban megszólíthat meghatározott fogyasztói rétegeket (világszerte több MVNO a fiatalokat célozta meg, például az egyik úttörő, az Angliában 1999-ben indult Virgin, de az USA-ban például akad a kifejezetten a spanyolajkúakra koncentráló, Oroszországban pedig inkább területi alapon működő cég is), és segít lekötni a hivatalos szolgáltató esetleges felesleges kapacitását. Az MVNO számára pedig természetesen a kialkudott nagykereskedelmi ár és a fogyasztóknak kínált tarifák közötti különbség mellett nyereség lehet a szolgáltatások bővítése, a márka újabb terméken való feltűnése is.

A virtuális szolgáltatás sikeréhez általában az egyik kulcsmomentum, hogy a potenciális szolgáltató saját kereskedelmi területén nagyszámú ügyféllel tartson kapcsolatot, azaz legyen honnan merítenie. Minél kisebb így egy ország, annál kisebb a szóba jöhető cégek száma, gondolhatnánk - bár erre az igazságra már cáfolatként is értelmezhető, hogy az MVNO-kkal foglalkozó holland tanácsadócég, a Takashi Mobile adatai szerint például Kanadában csak öt, Belgiumban 29 hasonló cég működik. Európában mindenesetre az utóbbi években, illetve az idén indult a hasonló szolgáltatások többsége, a virtuális szolgáltatók között olyan nagyágyúk akadnak, mint az easyJet vagy a Tchibo, mely kávészaküzlete hálózatára alapozva lépett a német piacra.

A Tesco Angliában már lépett

A Tesco - mely egyébként Angliában éppen két éve, 2003 szeptemberében indította el az O2 hálózatán saját szolgáltatását, és állítása szerint azóta félmillió ügyfelet szerzett - Magyarországon a legnagyobb hipermarket-hálózatot üzemelteti. A vállalat hazai 11 éves magyarországi működése során eddig 48 hipermarketet nyitott, s mára közel kétmillió vásárlót szolgál ki minden héten, ez év végéig további 6 új áruház megnyitását tervezik. Az áruházlánc 2004. második negyedévétől saját benzinkutakkal (jelenleg 17-et üzemeltet), és a CIB Bankkal közös Pénzügyi Partner szolgáltatásokkal egészítette ki tevékenységi körét. A Tesco ugyanakkor az idén bevezette az áruházaiban a Wizz Air repülőjegyeinek kedvezményes értékesítését is.

A szolgáltatók is hallgatnak

Az Index kérdésére a T-Mobile és a Vodafone sem kívánt arról nyilatkozni, folytatnak-e jelenleg tárgyalásokat potenciális hazai virtuális szolgáltatóval. A Pannon GSM kommunikációs igazgatója, Somlyai Dóra lapunknak úgy fogalmazott: "Természetesen folytattunk tárgyalásokat már eddig is virtuális mobilszolgáltatókkal, de egyelőre nem látszik kirajzolódni egy minden szereplőnek előnyös üzleti modell. Nem látjuk azt, hogy a virtuális szolgáltató bármi értéket termelne az előfizetők számára". Tény: mindhárom hazai gsm-cég anyavállalatának vannak más országokban virtuális szolgáltatókkal partneri szerződései, így a tapasztalatok házon belül mindenütt adottak.

Nem kötelező, de lehet

Míg a vezetékes telefóniában a Magyar Telekom számára a Nemzeti Hírközlési Hatóság által előírt kötelezettség a nagykereskedelmi árak képzése, ilyen előírás Magyarországon a mobilszolgáltatókra nem létezik. Márton György, az NHH szóvivője lapunknak hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy itthon nincs lehetőség virtuális szolgáltatás elindítására, de ez jelenleg kizárólag két fél üzleti megállapodására alapul. Az NHH-hoz ugyanakkor eddig nem is érkezett olyan jelzés, hogy lenne ilyen igény Magyarországon.