Wififalu Baranyában és Indiában

Tavaly több mint száz isten háta mögötti kistelepülés közel kétezer mélyszegénységben élő háztartásában vált elérhetővé a számítógép és az internet Borsodban és Baranyában a wififaluprogram jóvoltából. Az Internet Terjesztéséért Alapítványnak a harmadik világban működő szociális programok mintájára kitalált projektje azokat célozza, akiknek piaci áron nem érhető el az internet, de igényük van rá, és egy megfizethető összeget hajlandók rákölteni.

Az Internetto és az Index egykori alapító főszerkesztője, Nyírő András által kitalált program indiai és brazil tapasztalatokon alapul, ahol a legszegényebb néprétegek vevők az ilyen típusú szolgáltatásokra. Elzárt, elszegényedett falvakban Magyarországon is több százezren élnek, legtöbben a harminchárom leghátrányosabb helyzetű kistérségben. Ők a wififaluprogram célcsoportja, mert hozzájuk földrajzi és gazdasági okok miatt nem jutnak el a kereskedelmi internetszolgáltatók.

A rendhagyó projekt a súlyosan elmaradott csereháti kistérségből indult 2007-ben, és elsősorban a munkanélküli, szociális segélyből élő, kilátástalan helyzetben lévő cigány fiatalokat célozta meg. Az etnikai cenzus azonban a résztvevő önkormányzatok többségének nem volt elfogadható, ezért most már egyszerűen rászorultsági alapon működik a dolog: mindenki részt vehet benne, akinek a piaci hardverárak és a kereskedelmi internetszolgáltatók tarifái szociális helyzete miatt megfizethetetlenek.

A program használt, felújított számítógépeket, és drót nélküli internetelérést kínál harmincezer forintos csomagáron, ötezer forintos kamatmentes részletre. A kölcsönt egyfajta mikrohitelként a legtöbb településen az önkormányzatok adják, az alapítvány az internetelérést biztosítja egy, a település magaslati pontjára – templomtoronyba, hidroglóbuszra, távközlési szolgáltatók tornyaira – telepített körsugárzó wifiantennával. A wifieléréshez szükséges tetőantenna és adapter benne van a csomagban.

Rendszert váltottak

A Netbox márkanéven árult használt számítógépeket korábban Linux operációs rendszerrel szállították, a tapasztalat azonban azt mutatta, hogy a felhasználók gyakran lecserélik a másutt már megszokott Windowsra. Az önkényesen operációs rendszert váltók ezzel elveszítették a számítógépre kapott egyéves garanciát is, a barkácsolt telepítések és a vírusirtó hiánya miatt megnőtt az ügyfélszolgálat terhelése, ráadásul a legtöbb így beüzemelt Windows nem volt jogtiszta. Ezért a wififaluprogram hivatalosan is a Windows operációs rendszerre váltott, amiben a Microsoft is partnernek bizonyult.

A dél-baranyai falvakban élők idén már windowsos gépeket kapnak, első körben tíz faluban kétszáz háztartást kötnek be május végéig. Baranyahídvégen, Alsószentmártonon és néhány környékbeli faluban már folynak a telepítések. Az általunk felkeresett felhasználók többsége – ahogyan tavaly Borsodban is – elsősorban a gyerekek tanulását reméli megkönnyíteni a befektetéssel, de beszéltünk olyanokkal is, akik a munkahelyükön, az önkormányzatnál vagy másutt már korábban is rendszeresen interneteztek.

Dél-Baranyában a digitális esélyegyenlőség jegyében még az idén tízezres nagyságrendű telepítésre készül az Internet Terjesztéséért Alapítvány, ennek az előkészítése zajlik most. Európai Uniós támogatásból a harminchárom leghátrányosabb helyzetű kistérségből 10-12-ben kötnék be a legszegényebb háztartásokat. A wififaluprogram nem akar versenyezni a kereskedelmi internetszolgáltatókkal: ahogyan Nyírő fogalmaz, neki az a sikertörténet, ha az ügyfél otthagyja, és továbblép egy kereskedelmi szolgáltatásra.

A borsodi, szabolcsi tapasztalatokat már beépítették a programba. A fapados szolgáltatás 95 százalékos rendelkezésre állást vállal. Korábban a szervezési hiányosságok miatt volt olyan falu, ahol hetekig nem működött a net, ezért olyan szisztémát találtak ki, ahol „egymást ellenőrzik a történet szereplői”, hosszabb kiesések nem fordulhatnak elő. Az oktatás terén is továbbléptek: a felnőttképzés mellett az általános iskolákban is megjelennének, mert elsősorban a tanárokat kell felkészíteni arra, hogy a gyerekek kihasználják az otthoni internetben rejlő lehetőségeket.

Indiában is működik

Váratlan irányt vett az eredetileg európainak szánt program nemzetközi terjeszkedése: az első külföldi wififalu egy indiai nagyváros, Nagpur egyik nyomornegyedében indult el. Nyírő ki akarta próbálni, hogy a harmadik világbeli mintákból építkező programja működik-e a harmadik világban, ezért első körben indiai informatikatanárt hívott Borsodba, majd maga utazott a Delhitől 850 kilométerre lévő, 2,4 millió lakosú nagyvárosba, hogy a helyszínen tesztelje az üzleti modellt.

Nagpurban óriási nyomor, de barátságos közeg fogadta: egy helyi informatikai iskola tetejére került az antenna, egy hét alatt fix IP-címet is szerzett, és három ügyféllel megkezdte a szolgáltatást. Indiában kétszázalékos az internetpenetráció, úgyhogy a piaci rés adott, gond van viszont a fizetőképes kereslettel. A hivatalos minimálbér havi 38 ezer forintnak megfelelő rúpia, a létminimum napi száz forint körüli összeg, és nagyon sokan tengődnek ennyiből.

Az indiaiak jellemzően internetkávézókban férnek hozzá a nethez, sokaknak van azonban otthoni számítógépük, és a nyomornegyedekben is elérhető az informatikai oktatás, amely elsősorban a fejlett országokból Indiába kiszervezett call centereknek képez munkaerőt az itteni fiatalokból. A wififaluprogram indiai partnere, az Aryaloka Computer Center nevű buddhista iskola tíz éve képez fiatalokat számítástechnikára, itt a tehetősebbek finaszírozzák a nincstelenek képzését.

Az indiai wififalu rendelkezésre állása jelenleg napi másfél-két óra, a maradék időben vagy áram nincs, vagy az internetkapcsolat rohad le, a felhasználókat kiszolgáló „szuperszélessávú” elérés mindössze 256 kilobites, de az ottaniaknak ez természetes. Az internetre az igény óriási, Nyírő elképzelhetőnek tartja, hogy céges és nonprofit forrásokkal ott is sikeres lehet a wififaluprogram.

A cikket itt lehet kommentálni