Google-gyilkos kereső magyaroktól

A Google tök hülye. Olyan, mint egy elképesztő sebességgel dolgozó faipari robot, ami a világ összes formáját képes kifaragni, köztük azt is, amire épp szükségünk van, csak aztán győzzük kitúrni a halomból. Más kérdés, hogy a Google-nél jelenleg nincs jobb, és hogy a Google nélkül elpusztulna az internet: még mindig a kaliforniai a legjobb keresőszolgáltatás, de legalábbis a legelterjedtebb. Ami meg is akadályozza a konkurenciát abban, hogy teret nyerjen.

Mert nem elég valamivel jobbnak lenni a Google-nél. Valójában sokkal jobbnak lenni sem elég, hiszen kit érdekel, ha a kereső egymillió találat helyett kétmilliót ad ki a „Jennifer Aniston nude"-ra? Korábbi tesztünkből kiderült, hogy a Bing például semmivel sem rosszabb a Google-nél, de attól még nem cserélik le kedvenc keresőjüket a júzerek. Ahogy én látom, két lehetősége van a fejlesztőknek: vagy lokalizált válaszokat keresnek, ami relevánsabb találatnak minősül a nagyvárosra, esetleg országra szűkített júzer szemszögéből, vagy drasztikusan változtatnak a módszeren és a találati listán. Egy hazai fejlesztő mindkettőt meglépte.

Új alapokon

Szűcs József még tavaly augusztusban keresett meg minket Mira nevű keresőjével, ami forradalmi változásokat ígért. Főleg a szövegértelmezésben: a fejlesztő azt állította, hogy algoritmusa képes lesz értelmezni a feltett kérdéseket, így pontos találatokkal bombázza majd a felhasználót.

Ha például beírjuk, hogy „Mikor született Petőfi Sándor”, a Mira szétbontja a szavakat, és így keres tovább: „Petőfi Sándor született”. A felhasználó ezután nem találatot kap, hanem választ, ami a Mira oldalán jelenik meg. Más esetekben, például arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül egy használt BMW, közvetlenül egy online használtautó-adatbázisban találjuk magunkat.

Tavaly még csak ígéreteket kaptunk, egy évvel később egy hozzáférést is a rendszer alfaverziójához, ami bevallottan bugos, viszont mutat már valamit abból, merre tart a Mira. Pontosabban a Bluu, mert időközben átnevezték a motort, csatlakozott a fejlesztéshez Domokos Attila, Koós Dániel, Verdes János, némiképp átfogalmazták a célokat, a koncepció viszont nem változott.

Jó dizájn

A kereső oldala letisztult, akárcsak a Google-é, de annál valamivel divatosabb lett. Lehet, hogy csak az alfaverzió miatt ilyen puritán a felület, én viszont azt ajánlom a fejlesztőknek, ne nagyon nyúljanak a dizájnhoz, mert a Bluu pont úgy néz ki, ahogy egy keresőnek kell 2009-ben. És remek ötlet, hogy az elnevezés ellenére minden grafikai elem sárga.

A keresés előtt megadhatjuk, hogy melyik városból várunk adatokat. Jó lenne innen egyetlen tabbal átugrani a keresőablakba, de sajnos a rendszer az url-sávba visz, szóval kénytelenek leszünk egeret használni. A keresések lefuttatása után a Bluu 25 találatot ad ki egy oldalra, egy művelet végrehajtása 2-6 másodpercbe telik, ami elég sok a Google 0,6 másodpercéhez képest, viszont még éppen elviselhető. Főleg, hogy a megtalált oldalak mellett felbukkan a weblapok kicsinyített képe is, ami nagyon sokat segít a tájékozódásban.

Elsőként az örök keresőtételre, saját magamra kerestem rá. Ebben a tesztben csúnyán elvérzett a Bluu a Google-le szemben, hiszen a kaliforniai óriás 25-ös találati listájából 19-ben rólam volt szó, háromban a névrokonomról, és csupán három ment félre. A Bluu-nál ugyanakkor a 25-ből csak hét volt releváns találat, a maradék 18-ból azonban egy rendkívül szórakoztató élet bontakozott ki, amiben tagja vagyok a Mosoly alapítványnak és a Petőfi Színháznak, amiben rendszeresen nyerek a filmszemlén, dacára annak, hogy hulla vagyok a „Szombaton érkezik Magyarosi holtteste"-című találat szerint.

Kipróbáltam azt is, hogy a legutóbbi cikkeimet milyen intenzitással szívták magukba a keresők, de ebben a fordulóban már nem volt különbség, a Bluu ugyanúgy kiadta a hétvégi anyagomat, mint a Google, annak ellenére, hogy alfaállapotban még csak a magyar web 40 százalékát indexeli a rendszer. A közelmúltban egy kisebb oldalon megjelent, velem készített interjút azonban már nem ismert a Bluu, miközben a Google egyből megtalálta a beszélgetést.

Meztelen Aniston

A következő fordulóban természetesen Jennifer Anistonról kerestem meztelen képeket, komolyan mondom, imádom a munkám. Mindkét böngésző képes volt kijavítani, amikor hibásan írtam le Aniston nevét, viszont a Bluu jelenleg csak magyar oldalakon keres, és csak szövegekben, így a találati eredmény is lényegesen szerényebb volt. Azért felfedeztem olyan fotót, amit korábban még nem láttam, pedig azt hittem, minden olyan képpel találkoztam már, amin Anistonnak legalább a nyaki ütőere kilátszik a ruhából.

A következő fordulóban arra mentem rá, amiben a Bluu erős: kérdéseket tettem fel a keresőknek. Megkérdeztem például, hogy „mi Magyarország fővárosa", amire a Google a Budapest-című Wikipedia-szócikket adta ki elsőnek (angolul kérdezve korrektül megválaszolja, hogy Budapest), utána azonban sok nem releváns találat volt a listában. A Bluu ezzel szemben külön kis keretben hozza a Wikipediáról kimásolt adatokat, amikből kiderül a magyar főváros neve, a többi adat viszont már az országra vonatkozott: érezhető, hogy a kereső nem a találatról, hanem a kérdésben feltett szóról keres információkat.

Amikor viszont Burkina Faso fővárosára kérdeztem rá, nagyon elhúzott a Bluu: a Google csak negyedik helyen hozta a Wikipedia szócikkét, míg magyar társa szokás szerint legfelül, keretben dobta ki a választ, és már a találati lista harmadik helyén felbukkant a szócikk. Ráadásul a kicsinyített weblapképeknek hála a tájékozódás is gyorsabban ment az oldalak között.

Ha meg tudjuk a város nevét, még egyszerűbb dolgunk van: hazai települések esetén keretben hozza a kereső a fontosabb információkat, érdekességeket, linkeket (egyebek közt a Google Mapsre), meg a következő napok időjárását, külföldi városok esetén meg ugyanezt kapjuk, időjárás-jelentés nélkül. Ehhez képest a Google kimondottan keveset ad.

Használtpiac

Van más remek funkciója is a Bluu-nak: képes felismerni a különféle termékeket, és a találatokat kategóriákra bontani. Ha például beütjük a Google-be, hogy Nokia N95, nem történik semmi, csak egy nagy halom találatot kapunk. A magyar kereső ezzel szemben listáz vagy tíz darab használt, eladó N95-öst, ráadásul a motor egyszerre több apróhirdetéses oldalról szívja le a találatokat. Az eladó készülékek listázása után következik négy teszt különféle online lapokból (pontlevonás, amiért az indexes cikk nincs köztük), végül jönnek a hagyományos találatok, nagyjából ugyanazok, mint a Google-nél. A Bluu megközelítése azonban sokkal szimpatikusabb, tényleg felkeltette az érdeklődésemet néhány oldal iránt, míg ha a Google-ben tesztre akarunk szűkíteni, az további kattintásokkal jár.

Elég hamar elkapott a gépszíj, elkezdtem mindenféle telefontípusok nevét beütni, és a rendszer többé-kevésbé tudta, hogy mit akarok, bár azért találtam hiányosságot is. Az iPhone 3G-re például nem hozott külön gyűjtve apróhirdetéses vagy tesztes eredményeket a Bluu, csak mert nem írtam be a keresésbe, hogy Apple: remélhetőleg a végleges verzióban jobban alkalmazkodik a felhasználóhoz a rendszer. Ebbe a hibába ugyanis többször belefutottam, például amikor azt írtam, hogy „Alfa 159 4 millióig", csak a listás kínálat jött be, viszont amikor az „Alfa Romeo 159 4 millióig" volt a kulcsszó, már felbukkantak a használt ajánlatok. Méghozzá tényleg csak négymillió forintig, mert ennyire okos a rendszer. A felhasznált háttéradatbázis azonban kizárólag a Használtauto.hu-é volt, pedig jó lenne, ha az összes nagyobb online kínálati oldal bekerülne a Bluu mögé (állítólag laboratóriumi körülmények közt már integrálták az Expresszt is).

A szövegértelmezésen is lehetne még csiszolni, mert például az „Audi A4 4 millióig" vagy az „Audi A4 4 millió alatt" értelmezhető a rendszernek, ha viszont a típusjelzést szétbontom, és azt ütöm be, hogy „Audi A 4 4 millió alatt", akkor elveszik a Bluu, és az összes eladó Audit kidobja az oldal.

Ezzel együtt is sokkal többet tudott a termékkeresős fordulóban az alkalmazás, mint az eddig tesztelt konkurensek. Szokatlanul élvezetes volt megnézni például a találatokat arra a kérdésre, hogy „kabrió 2 millióig", mert olyan, képekkel kiegészített listához jutottunk, amit élvezet volt átnyálazni. Főleg, hogy egy hasonló felvetésre a Google csak hülyén néz.

Eseti fogorvos

Akkor is okos a Bluu, amikor valamilyen szolgáltatásra van szükségünk. Ha megadom a programnak, hogy Győrben vagyok, és beírom, hogy fogorvos, a kereső a hivatás ismertetése után kiad három, keretbe foglalt találatot közeli fogorvosok neveivel, elérhetőségével, szolgáltatási körével. Csak egy baj van, egyelőre szűk a lista, amiből a program dolgozik, ezért Győrben nem, csak a településtől 15-18 kilométerre, Öttevényen, Gönyün és Pázmándfalun ad kiemelt találatokat a program, de vészhelyzetben a semminél ez is sokkal több, ráadásul a listás találatoknál megint csak ott vannak ugyanazok az eredmények, mint a Google-nél.

Aztán vannak persze olyan funkciók, amik egyszerűen azért működnek jól, mert a kereső magyar: ha beírok egy összeget és egy pénznemet, a Bluu kiszámolja, mennyit ér az forintban, egy angol szót pedig automatikusan lefordít magyarra. Ha beütöm, hogy „Budapest Győr", a kereső felajánlja a két település közti busz- és vasúti menetrendet, valamint egy Google Mapset használó autós térképet. Mindezek olyan funkciók, amik lényegesen megkönnyítik a munkát, és jelentősen javítják a találati eredményt. Őszintén szólva a Bluu olyan jól teljesített az első próbán, hogy bekövetkezett az, amire Google-hívőként nem számítottam: egy nem teszttel összefüggő keresést is automatikusan a magyar fejlesztéssel végeztettem el, pedig a Bluu-nak több éves megszokást kellett felülírnia alig pár óra alatt.

Ami még hátra van

Persze tisztán látom a hiányosságokat: a keresőnek gyorsulnia kell. Növelni kell az adatbázis méretét is, hogy ne csak érdekesség, hanem valóban hasznos társ legyen az algoritmus. Nagyon fontos, hogy a Bluu képes legyen kezelni az emberi hülyeséget, és ne a júzernek kelljen alkalmazkodnia: a programnak igenis kötelessége, hogy a nem pontosan vagy a nem előírtak szerint feltett kérdést is értelmezni tudja, különben sosem fog elterjedni.

Ez persze borzasztóan ingoványos talaj, ahol nagyon könnyű elsüllyedni. Hogy a korábban felvetett problémánál maradjunk, az „Audi A 4 4 millió alatt" szabadon értelmezve jelenthet egy A4-es 4 millió alatt, meg egy A-t 44 millió alatt. Vagy egy Audi A44-est millió alatt. Nem tudom a megoldást a problémára, de szerencsére Szűcs Józsefnek és csapatának van ötlete, merre induljon el: a Google-éhez hasonló megoldást alkalmazzák majd, és figyelik, hogy kevés találat esetén a júzer miként javítja ki a keresési tételt. Idővel tehát megtanulja az algoritmus, hogy az A 4 az valójában A4, ahogy az összes többi emberi gyarlóságot is kiismerheti majd. Aztán átveheti a világhatalmat.