Az internet ősének tekintett ARPANET-en 1969. október 29-én küldtek először üzenetet. A rendszer rögtön le is fagyott, de ezzel elkezdődött egy olyan kommunikációs forradalom, amit még Vint Cerf sem látott előre.
Mint két hónapja megírtuk, mostanában több szervezet és szaklap is az internet negyvenedik születésnapját ünnepli, és attól függően időzítik ezt, hogy ki mit tekint az internet kezdetének. Szeptember másodikán volt az első ilyen időpont: a net elődjeként számon tartott ARPANET projekt – aminek fejlesztését az amerikai védelmi minisztérium támogatta – negyven évvel ezelőtt ezen a napon produkált először kézzelfogható eredményt. A UCLA egyetem egyik laborjában ugyanis a Len Kleinrock professzor vezette csapat szeptember másodikán tudott először tesztadatokat küldeni és fogadni két számítógép között.
Most elérkeztünk a következő mérföldkőhöz, 1969. október 29-hez, vagyis az első igazi, hosszú távú üzenet napjához. Ekkorra kiépült az állandó ARPANET kapcsolat a Stanford Egyetem és a UCLA között, és megpróbálkoztak az üzenetküldéssel. Charles Kline, a UCLA egyik hallgatója gépelte be a „login” szót, amiből csak annyi ment át, hogy „lo”, aztán a rendszer lefagyott. Ezután egy óra alatt újra létrehozták a kapcsolatot, és sikerült a teljes üzenetküldés.
Net a Földön kívül
Még 1969-ben csatlakozott a két egyetemhez a Utah-i Egyetem és a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem egy-egy laborja is, a hetvenes évek elején pedig megszületett a máig használt TCP/IP kommunikációs protokoll. A protokoll egyik alkotója, a net egyik atyja, Vint Cerf az évforduló alkalmából telefoninterjút adott a LiveScience-nek, és elmondta, hogy annak idején senki nem látta előre, milyen kommunikációs forradalomhoz vezet majd az ARPANET projekt.
„Nem az információ a hatalom, hanem az információmegosztás” – fogalmazott Cerf. „Engem az lepett meg mindennél jobban, hogy a World Wide Web megjelenésével mennyi információt halmoztak fel a felhasználók. Az emberek meg akarták osztani egymással, amit tudtak, és sokan nem azért, mert anyagi ellenszolgáltatást vártak érte, hanem egyszerűen az örömért, hogy az általuk megosztott információ hasznos volt valaki másnak.” Cerf arról is beszélt, hogy a net árnyoldalát szerinte a vírusok és a személyi adatokat lopó kártékony alkalmazások jelentik, de ezek eltörpülnek a világháló áldásai mellett.
A net jövőjéről beszélve Cerf elmondta, hogy becslése szerint most kétmilliárd embernek van nethozzáférése, de 2011 végére már a Földön élő emberek felének lesz, a következő évtized végére pedig a 75-85 százalékénak. „És biztos vagyok abban, hogy az Internet a bolygónkat is elhagyja majd” – utalt a szakember arra, hogy részt vesz a NASA Jet Propulsion Laboratoryban az 1998 óta készülő interplanetáris internet protokoll fejlesztésében. „Már a munka végefelé járunk, a protokol segítségével emberes űrjárművek és robotszondák is tudnak majd kommunikálni egymással és a Földdel.”
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
