A Pentagon fegyverrel vágna vissza egy cybertámadásért
Hogy mit minősítene a Pentagon az ország elleni kiberháborús támadásnak, az nem derült ki. Ezek jogi kérdések, és nagyon sok homályos részlet van még, amit tisztázni kell ezen a területen - tért ki a válasz elől a miniszterhelyettes.
Az amerikai kormányhivatalok rendszereit érő támadások az utóbbi években mennyiségben is megszaporodtak, és egyre kifinomultabbak is lettek. A szigorúan védett hálózatokba napi ezres nagyságrendben próbálnak betörni. A támadások mögött állhatnak amatőr hackerek, akik a szakértelmük határait próbálgatják, de bűnözők, terroristák, vagy más országok kémei is. Csak a védelmi minisztériumban hétmillió számítógép dolgozik.
Az amerikai szenátus május elején nevezte ki Obama elnök jelöltjét, a nemzetbiztonsági hivatalt vezető Keith Alexandert az ország kibervédelmét felügyelő, illetve az informatikai védelmet és hadműveleteket a hagyományos hadsereggel összeegyeztető ügynökség élére.
A nemzetközi hadi jog az észt-orosz kiberháború óta van bajban az online akciók hadicselekménnyé nyilvánításával. Ha az észt internetet megbénító túlterheléses akciót orosz támadásként értelmezték volna (ahogy gyakorlatilag minden szakértő szerint az volt), a NATO-nak fegyverrel kellett volna tagországának védelmére sietni. A jellemzően zombihálózatokból érkező támadások indítója nagyon nehezen lenyomozható, és még nehezebb rábizonyítani a támadást, így a mai napig nincs világos szabályozás arra, hogy mi számít hadi cselekménynek a neten.