Viborg szerint a svéd hatóságok tudják, hogy hol találhatók a PRQ szerverei, de mind ez idáig nem próbálkoztak a leállításukkal. A cégvezető közölte, hogy a Wikileaksnek Svédországon kívül is vannak "tartalékszerverei", s ha valamelyik szerver leáll, mások veszik át a feladatát. Ezek a szerverek lenyomozhatatlanok - tette hozzá.
Anders Jorle svéd külügyi szóvivő közölte csütörtökön, hogy az amerikai hatóságok nem keresték meg a svéd kormányt a Wikileaks-szerverek ügyében, és nem is tervezi, hogy beavatkozzon ebbe a történetbe.
A Wikileaks oknyomozó honlap július végén több tízezer oldalnyi bizalmas iratot szivárogtatott ki az afganisztáni hadműveletekről. A dokumentumokban olyan afgánok neve is fellelhető, akik információkat szolgáltattak az ázsiai országba vezényelt amerikai erőknek. Washington szerint a kiszivárogtatott bizalmas információk súlyos következményekkel járhatnak az ázsiai országban harcoló amerikai katonákra, szövetségeseikre és afgán partnereikre nézve, emberéletek foroghatnak kockán.
Az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön nyomatékosan kérte a WikiLeakstől, hogy azonnal adja át a még a birtokában lévő titkos dokumentumokat az afganisztáni háborúról. A Wikileaks azt állítja, hogy még 15 ezer oldalnyi titkos háborús irattal rendelkezik.
A szólásszabadság rendületlen védelmezőjeként ismert Svédország a politikailag kényes információkat közlő honlapok amolyan menedékhelyévé vált. A PRQ például a szólásszabadságra hivatkozva előszeretettel kínálja szolgáltatásait kétes hírű honlapoknak. A cég korábban amiatt került össztűz alá, hogy nyilvánosságot biztosított a csecsen lázadók egyik honlapjának, és működtette The Pirate Bay fájlmegosztó portált. Ez utóbbi, az internetes adathalászok körében igen népszerű internetes oldal alapítóit egy év börtönre ítélte tavaly egy svéd bíróság amiatt, hogy a kalózanyagok felkínálásával asszisztált a felhasználóknak a szerzői jogok megsértésében.