Legyen az Encyclopædia Britannica szerzője!

Az 1768-es első kiadás óta nem volt példa arra, ami hamarosan megtörténik: az Encyclopædia Britannica, a világ egyik legpatinásabb, legnagyobb múltú enciklopédiája úgy döntött, megengedi a netezőknek, hogy beleszerkesszenek a szócikkekbe, sőt újakat írjanak.

A Britannica fennállásának két évszázada alatt senkinek sem jutott eszébe, hogy ne egyes szakterületek szakértői, neves tudósai írják a szócikkeket, de 232 év múltán, 2001-ben megjelent a Wikipedia, a bárki által szabadon szerkeszthető enciklopédia, amely néhány év alatt nemhogy behozta a lemaradást, hanem nagyságrendekkel meg is előzte a Britannicát. Az angol nyelvű Wikipedián most csaknem hárommillió (egészen pontosan 2 710 268) szócikk található, nem is beszélve a többi 250 nyelven, köztük magyarul elérhető változatokról, míg a Britannica nyomtatott változata 65 000, az online 120 000 szócikket tartalmaz.

Ez persze csak a mennyiség: amióta felmerült a Wikipedia elsősége, azóta hangoztatja a Britannica, hogy a cikkszám nem minden, és hogy a klasszikus enciklopédia szakértők által szerkesztett szócikkeinek minősége (precizitása, tény- és tárgyszerűsége) meghaladja az amatőrök által szerkesztett Wikipedia szócikkeiét. Amikor aztán az amerikai Nature magazin 2005 decemberében 42 független szakértő véleményére hivatkozva azt írta, hogy nincs számottevő különbség a két kiadvány szócikkeinek minősége között, a Britannica húszoldalas levélben válaszolt, igyekezve tételesen cáfolni a szakértők megállapításait. A bőrkötéses és a digitális tábor közötti vita odáig fajult, hogy a Britannica volt főszerkesztője, Robert McHenry nyilvános illemhelyhez hasonlította a Wikipediát, amelyről az ember soha nem tudhatja, ki használta utoljára, és milyen állapotban hagyta maga után.

Megtört a jég

A Britannica most azt tervezi, hamarosan, valószínűleg már a napokban szerkeszthetővé teszi szócikkeit. A kiadóvállalat elnöke (a cég nem brit, hanem amerikai, székhelye Chicagóban van), Jorge Cauz egy a Sidney Morning Heraldnak adott csütörtöki interjúban jelentette be, hogy megnyitja a kapukat az amatőr szerzők előtt, akik munkájukért cserébe nevükkel szerepelnek majd az enciklopédiában – legalábbis a netes verzióban.

A változtatások vagy az új cikkek nem jelennek meg azonnal, először tudós munkatársak ellenőrzik őket, és csak akkor élesednek, ha a szakértők jóváhagyták azokat. A legjobbakkal aztán megeshet, hogy bekerülnek a nyomtatott változatba is, amelyet kétévente frissít a kiadó. Máris van, aki kétségbe vonja a koncepció létjogosultságát: a Silicon Valley Insider szerint a terv logisztikai és gazdasági szempontból is működésképtelen. A Britannica ugyanis azt ígéri, hogy a szerkesztők húsz percen belül döntenek majd az egyes cikkek sorsáról, ez a tempó viszont tarthatatlan lesz, vagy rengeteg szerkesztőt kell foglalkoztatni, akiknek bérét az enciklopédia nem tudja majd kigazdálkodni. „Minél nagyobbra nő, annál több pénzt veszít majd” – jósolja Eric Krangel.

Lényeges és maradandó különbség a Wikipedia és a Britannica között, hogy az előbbi ingyenes, míg az utóbbiért fizetni kell. A prémiumnak nevezett tartalomért az enciklopédia heti 3, havi 5 vagy évi 35 angol fontot (körülbelül 900, 1500 és 10000 forintot) kér, cserébe reklámmentességet ígér. A Wikipedia viszont alaphelyzetben reklámmentes, ingyen van, és ez belátható időn belül így is marad.

A mennyiségen is lesz mit dolgozniuk a Britannica önkéntes szerzőinek. Előfizetéssel nem rendelkező olvasóinknak eláruljuk, hogy most például a Britannica Wikipediáról szóló, fizetős szócikke 933 szavas, és, ha hiszik, ha nem, a Britannica további szócikkeire mutató linkeken kívül egyetlen huncut hiperhivatkozás sincs benne, még a Wikipediára sem, amiről a szócikk szól. A Wikipedia Britannica-cikke ezzel szemben több mint 10 ezer szavas, terjedelmében tehát tízszerese az előbbinek, teli van illusztrációval és 93 külső referenciával, meg még egy tonna linkkel.

Igaz, míg a Wikipedia szócikkét névtelen felhasználók jegyzik, a britannicásnak van szerzője, úgy hívják, hogy Michael Aaron Dennis. Ja és hogy ki az a Michael Aaron Dennis? Ahogy azt a Wikipediából megtudni, tudománytörténetből doktorált a Johns Hopkins Egyetemen, dolgozott a washingtoni repülőmúzeumnál és a University of Californián. A Britannica nem tud Michael Aaron Dennis nevű emberről.

Már Washington Post is

A Britannicánál megfontoltabb lépésekkel, de azonos irányba halad a hasonlóan patinás, bár száz évvel fiatalabb, 1877-es alapítású Washington Post. A napilap frissen indult kormányzatfigyelő szájtját, a whorunsgov.com-ot készül megnyitni a látogatók előtt, igaz, csak tavasszal. A szájtot azért indították, hogy a közönség megismerhesse és figyelemmel kísérhesse az amerikai fővárosban tevékenykedő kormányhivatalnokokat, különös tekintettel az új, ismeretlen arcokra, akik az Obama-adminisztráció hivatalba lépésével kezdik meg a munkát Washingtonban.

A whorunsgov.com-on most is látszik, hogy technikailag wiki, vagyis bárki által szerkeszthető, és látható az egyes profilok szerkesztésének története is, de a szerzők között egyelőre csak a szájt munkatársai bukkannak fel.

A Washington Post sem bízik azonban annyira a tömegek bölcsességében és önkorrekciós képességében, mint a Wikipedia: a whorunsgov.com tavaszi megnyitása után is "moderált wiki" marad, tehát a külső változtatások csak szerkesztői ellenőrzés után jelennek majd meg az oldalon.