A magyarok nem bíznak az e-kormányzatban

Az elmúlt 12 hónap során Magyarországon mindössze 4 százalékkal nőtt az internetet kormányzati szolgáltatások elérése céljából használók száma - derül ki a Taylor Nelson Sofres által kiadott tanulmányból. Tíz állampolgárból három (30 százalék) állítja, hogy használták az online kormányzati szolgáltatásokat, szemben a tavalyi eredményekkel, amikor a válaszadóknak csak 26 százaléka mondta ugyanezt.

Néhány országban a növekedés sokkal nagyobb mértékű volt, mint a világ többi részén. Az egyik legnagyobb mértékű növekedést az online kormányzati szolgáltatások területén Ausztrália (31 százalékról 46 százalékra), Törökország (3-ról 13 százalékra), Hollandia (31-ről 41 százalékra) és az USA (34-ről 43 százalékra). Ezzel szemben Japánban az online kormányzati szolgáltatások használata 4 százalékkal esett (17-ről 13 százalékra) 2001 és 2002 között.

Jobban bíznak benne

Míg 2001-ben az online kormányzati szolgáltatások használatának biztonságossága sok országban komoly kérdés volt, ezen a téren a biztonságérzet világszerte javult 2002-ben. Idén a megkérdezettek 23 százaléka szerint biztonságos az olyan személyes információk, mint a hitelkártya- és bankszámlaszám megadása az interneten. 2001-ben ugyanez az arány csak 14 százalék volt, ami a bázishoz viszonyítva majdnem 60 százalékos növekedést jelent. A magyar felhasználóknak azonban csak 13 százaléka ítélte biztonságosnak az online kormányzati szolgáltatásokat.

Aggályok

A magyarországi felnőtt lakosság 52 százaléka nem érzi biztonságosnak a személyes adatok (pl. hitelkártya- és bankszámlaszám) online megadását, szemben a globális 63 százalékos átlaggal. Ez a tény többek között azzal is magyarázható, hogy hazánkban a megkérdezettek 34 százaléka nem tudott válaszolni a biztonsággal összefüggő kérdésre. A felmérés készítői szerint az internet két-három évvel ezelőtt az egyik legígéretesebb kommunikációs technológia volt mind lakossági, mind vállalati körben, de sokak számára az elérhetetlen és megtanulhatatlan dolgok sorát gyarapítja még ma is.

Itthon nem érdeklődnek iránta

Míg nemzetközileg azon személyek aránya a népességen belül, amely személyesen használta az internetet a felmérést megelőző hónapban 42 százalék, Magyarország esetében ez a mutató 13 százalék. A régiót tekintve Lengyelország mutatója 15 százalék, a Szlovák Köztársaságé 23 százalék, míg a Cseh Köztársaságé 30 százalék. Az internet-használókon (mint bázison) belül az e-kormányzat használóinak növekedése Magyarországon 16 százalékot tesz ki, míg az imént felsorolt országokban ezek a mutatók rendre 23 százalék, 42 százalék, illetve 53 százalék, tehát hazánkénál sokkal dinamikusabb növekedésről számoltak be.

Alig használják

Azt a mutatót nemzetközi összehasonlításban vizsgálva, hogy mely országok az intenzív e-kormányzat használói, illetve melyek tartoznak a gyengébbek közé ezen a területen, a felmérés az internet-használókon belül az e-kormányzat használóinak aránya szerint négy kategóriát különböztet meg. Magyarország - a Szlovák Köztársasággal és Lengyelországgal azonos értékkategóriát képviselő sávban - a legalsó kategóriában (15 százalék, illetve ennél alacsonyabb érték) található, a közepes felhasználók között (16-35 százalék közötti érték) szerepel a Cseh Köztársaság. A "nagyon magas penetráció" (több, mint 50 százalék használó) kategóriába döntően a skandináv államok, Svédország, Norvégia, valamint Dánia tartoznak.

"Az online kormányzati szolgáltatások használatának növekedése világszerte azt jelzi, hogy az emberek egyre jobban elfogadhatónak tartják, hogy az internetet bevonják a kormányzati tevékenységbe mind nemzeti, mind lokális szinten. Azonban lényeges különbségeket találunk az e-kormányzat használatában az egyes országok között, melynek okai lehetnek az internet biztonságába vetett bizalom, a hozzáférés egyszerűsége és a honlapok tartalmában mutatkozó különbségek" - áll a felmérésben.