A múlt század hackerei

John T. Draper

Cap'n Crunch

John T. Draper 1972-ben rájött, hogy ingyen telefonálhat az államhatáron túlra, ha a Cap'n Crunch reggeli gyerekabrak dobozában talált sípot megfújja. Ezt azért tehette meg, mert a síp 2600 hertzes hangjára a központ beléptette őt a telefonszolgáltató belső rendszerébe. Draper hamarosan sípoló dobozokat árult az ingyenes telefonálásra vágyó embereknek, akik csak Cap'n Crunchként ismerték őt.

Így kezdődött a mozgalom, amelynek célja: a biztonsági eljárások és a fizetés kikerülése, pénzszerzés, utóbb a sikeres menekülés és/vagy a világ jobbá tétele.

Captain Zap

Ian Murphy A gonosz Robin Hood

Ian Murphy volt az első, akit crackelésért elítéltek. Murphy, akit barátai csak Captain Zapnek hívtak, 1981-ben betört az AT&T számítógépes rendszerébe, ahol átállította az órákat és a számlázási szorzókat - így fordulhatott elő, hogy délben éjszakai tarifáért lehetett telefonálni, és csúcsidőért fizethetett az, aki türelmesen kivárta az éjfélt.

Murhpy, a gonosz Robin Hood, jelenleg az IAM/Secure Data System igazgatótanácsának elnöke. A Komputerkémek című film főszereplőjének alakját róla mintázták.

A Morris Worm

Robert Tappan Morris Apjára ütött

Robert Tappan Morris 1988 november 2-án engedte szabadon az általa írt féregvírust, amely a korabeli internet tíz százalékát megborította. A nagy fantáziával Morrisnak elnevezett vírus tizenötmillió dolláros kárt okozott - az amerikai kormány ennek hatására hozta létre számítógépes készenléti testületét a CERT-et (Computer Emergency Response Team).

Morris elkövette azt a hibát, hogy az interneten csevegett készülő vírusáról, így hamar rendőrkézre került. Ő lett az első, akit a számítógépes bűncselekményről szóló törvény alapján ítéltek el. A vírusírót közmunkára ítélték: segédkeznie kellett a vírus eltávolításában és az általa okozott károk helyrehozásában. Érdekes részlet, hogy Robert Tappan Morris apja, az idősebb Morris akkoriban az NSA ultrakémszervezet számítógépbiztonsági szakértője volt.

Phiber Optik

A MOD és a LOD

A Masters of Deception volt az első hackercsoport, akiket telefonlehallgatással buktattak le. A MOD elsősorban telefonszolgáltatókat hackelt - újabb és újabb módokat találtak ki, arra hogy hogyan lehet távolsági hívásokat ingyenesen végrehajtani, privát beszélgetéseket tudtak lehallgatni, és nagy party-vonalakat csináltak, ahol több ember egyszerre beszélhetett egymással.

A MOD sikeresen bejutott az NSA, az AT&T, a Bank of America és a leggazdagabbak bankszámláit vezető TRW és még sok más adatbázisba.

Az igazi hírnevet mégis egy másik hackercsoporttal, a Legion of Doommal (LOD) folytatott háborújukkal szerezték. A LOD a legelitebb hackerek csoportosulása volt, amíg a hírhedt cracker Phiber Optik belső konfliktusok miatt kilépett és megalapította a MOD-ot.

Kevin Mitnick körözvényen

A két csoport egymással versenyzett az Év Crackere címért, míg végül 1993-ban szinte mind lebuktak. Bukásuk oka, hogy a köztük folyó háború miatt nem voltak olyan elővigyázatosak, mint amilyenek lehettek volna.

Kevin Mitnick

Az 1995 februárjában letartóztatott Kevin Mitnick volt az első, aki több állam számítógépes rendszereibe való behatolásért ítéltek el. Emellett Mitnick volt az első cracker, akinek arcképe megjelent az FBI "Most Wanted" listáján.

Mitnicket egymillió dollár értékben emelt el szigorúan titkos adatokat, több ezer hitelkártyaszámot lopott el, több alkalommal távolról ellenőrzése alatt tartott New York-i és kaliforniai telefonközpontokat - azonban máig tagadja, hogy betört az amerikai légvédelem (NORAD) központi gépére. Ez utóbbi hack inspirálta a Háborús játékok című filmet.

Vlagyimir Levin Legyen ön is milliomos.

Mitnick az úgynevezett social engineering bajnoka volt, vagyis az emberi kommunikációt kihasználva jutott be bizonyos számítógépes rendszerekbe: betelefonált, és munkatársnak kiadva magát kihúzta az adott emberből a szükséges jelszót.

A Nagy Bankrablás

Vlagyimir Levin a Szentpétervári Műszaki Egyetem hallgatója 1995-ben tízmillió dollárt utaltatott a Citibanktól saját számlájára. Az Interpol a londoni Heathrow repülőtéren fogta el Levint, aki a helyszínen visszaadta a pénzt.

Pusztító vírusok

David Smith

A két legpusztítóbb e-mail-vírus íróit nem úgy tartják számon, mint merész crackereket.

A Melissa 1999-ben áprilisában okozott járványt, és órákon belül háromszáz cég rendszerét fertőzte meg, hírhedté téve íróját, David Smith-t. A tavaly májusban kitört LoveBug e-mail-járványt a manilai AMA számítástechnikai főiskoláig sikerült visszavezetni, ahol a nyomozás elakadt.

Scriptes Suttyók

MafiaBoyt, a tizenöt éves montreali fiút tavaly áprilisban tartóztatták le a legnagyobb internetes portálok ellen intézett denial-of-service támadásokért. MafiaBoy illegálisan férkőzött be hetvenöt számítógépre, ötvenkét különböző rendszeren. Az ott elhelyezett DoS-programokat 2000 februárjának második hetében aktiválta, amellyel tizenegy rendkívül népszerű honlapot tett elérhetetlenné - olyanokat, mint a Yahoo!, az Amazon, a CNN, eBay, ZDNet.

Richard Stallman

A jóhackerek

A személyes előnyökért vagy szórakozásért dolgozó crackereken kívül léteznek fehérkalapos (mint a fehér mágiában) crackerek, akik a világ megszokott rendjét törik meg, hogy a többi embernek jobb legyen. Közéjük tartozik Richard Stallman, a nyílt forráskódú szoftverekért küzdő Free Software Foundation alapítója. Ilyen Steve Wozniak, aki azért épített magának számítógépet, mert nem volt elég pénze, hogy megvegye azt. Ilyen Linus Torvalds, aki hobbiból megírta a Linux operációs rendszer kerneljét.