Szigorúbb internet-cenzúra Kínában

A rendelkezések egy része a rendszer ideológiáját védő más törvényeknek köszönhetően már korábban is létezett, így például a szolgáltatóknak szűrniük kellett a legtöbb nyugati hírportált, az emberjogi szervezetek, a tibeti emigránsok és a Falun Kung szekta oldalait is. A mostani törvény azonban pontosan megszabja a szűrés módját és a szabálysértők büntetéseit is.

A kínai net számokban Szeptemberben 16,9 millióan interneteztek Kínában - a Deloitte Touche Tohmatsu felmérése szerint. Ez a szám a lakosság 1,3 százalékát jelenti és jóval alatta van Japán 27 millió internetezojénél. A kínai felhasználók száma azonban a várakozások szerint félévente megduplázódik. A kínai weboldalak száma 1999 decemberérŐl 2000 júniusára megduplázódott, ekkor 27,289 kínai kiadvány volt a neten. Az elektronikus kereskedelem bevétele a Deloitte szerint 2003-ra 250-300 milliárd dollárra nő majd, ennek 90 százalékát a cégek közti üzletek teszik majd ki. Több mint 60 millió mobiltelefon-előfizetojével az Egyesült Államok után Kínáé a második legnagyobb mobilpiac.

A tartalomszolgáltatóknak és az internetszolgáltatóknak nem szabad hozzáférhetővé tenniük többek között ,,felforgató" tartalmú, a szektákat támogató anyagokat, továbbá az olyan oldalakat, melyek Kína nemzetközi hírnevének ártanak, vagy a Tajvannal való egyesülést hátráltatják.

A szolgáltatóknak a cenzúra mellett 60 napig tárolniuk kell a hozzájuk bejelentkező felhasználók adatait is, továbbá minden kommunikációt, ideértve a levelezés mellett a chat-szobák forgalmát is, valamint a megjelenő weboldalak tartalmát. A szolgáltatók felszólításra kötelesek kiadni az adatokat a rendőrségnek.

A jelenleg szolgáltató internetes cégeknek 60 napon belül működési engedélyért kell folyamodniuk az Információipari Minisztériumhoz, a beadványban pedig részletesen le kell írniuk tevékenységüket. Az engedély nélkül működő cégeket felszámolják, az engedélyezett tevékenységi körüket túllépő cégeket, illetve a nem elég szigorúan cenzúrázó cégeket pedig akár egymillió jüanra (36 millió forint) is büntethetik.

A kínai internetvállalatokat legérzékenyebben érintő rendelkezés gazdasági jellegű: ezen túl az internetcégeknek az Információipari Minisztérium engedélyét kell megszerezniük, ha külföldi tőkét készülnek elfogadni, ha külföldi cégekkel akarnak együttműködni, vagy ha a hazai vagy külföldi tőzsdén akarnak megjelenni.

A minisztérium tavaly már megtiltotta a külföldi tőke bevonását internetes cégekbe. Később annyi engedmény született, hogy Kína WTO-tagállammá válása után a külföldi cégek birtokolhatják a kínai internetes vállalatok legfeljebb 49 százalékát, két évvel később pedig maximum 50 százalékot. Egyelőre azonban nem dőlt el, mikor lép be Kína a Világkereskedelmi Szervezetbe, így a jobbára külföldi tőkével finanszírozott internetcégekre felszámolás várhat.