Árpád
-2 °C
4 °C

Szigorúbb internet-cenzúra Kínában

2000.10.04. 12:50
Érezve, hogy az internet által lehetővé tett szabad információáramlás nem tesz jót az államnak, Kína szigorú törvényekkel próbálja cenzúrázni és kontrollálni a hálózatot. A Xinhua Daily Telegraph kormánylapban hétfőn ismertetett új internetes törvény korlátozza internetes cégeknél a külföldi befektetéseket, a szolgáltatókat az általuk kínált tartalom szűrésére kötelezi, és állami engedélyhez köti az internetes cégek működését.
A rendelkezések egy része a rendszer ideológiáját védő más törvényeknek köszönhetően már korábban is létezett, így például a szolgáltatóknak szűrniük kellett a legtöbb nyugati hírportált, az emberjogi szervezetek, a tibeti emigránsok és a Falun Kung szekta oldalait is. A mostani törvény azonban pontosan megszabja a szűrés módját és a szabálysértők büntetéseit is.

A kínai net számokban
Szeptemberben 16,9 millióan interneteztek Kínában - a Deloitte Touche Tohmatsu felmérése szerint. Ez a szám a lakosság 1,3 százalékát jelenti és jóval alatta van Japán 27 millió internetezojénél. A kínai felhasználók száma azonban a várakozások szerint félévente megduplázódik. A kínai weboldalak száma 1999 decemberérŐl 2000 júniusára megduplázódott, ekkor 27,289 kínai kiadvány volt a neten. Az elektronikus kereskedelem bevétele a Deloitte szerint 2003-ra 250-300 milliárd dollárra nő majd, ennek 90 százalékát a cégek közti üzletek teszik majd ki. Több mint 60 millió mobiltelefon-előfizetojével az Egyesült Államok után Kínáé a második legnagyobb mobilpiac.
A tartalomszolgáltatóknak és az internetszolgáltatóknak nem szabad hozzáférhetővé tenniük többek között ,,felforgató" tartalmú, a szektákat támogató anyagokat, továbbá az olyan oldalakat, melyek Kína nemzetközi hírnevének ártanak, vagy a Tajvannal való egyesülést hátráltatják.

A szolgáltatóknak a cenzúra mellett 60 napig tárolniuk kell a hozzájuk bejelentkező felhasználók adatait is, továbbá minden kommunikációt, ideértve a levelezés mellett a chat-szobák forgalmát is, valamint a megjelenő weboldalak tartalmát. A szolgáltatók felszólításra kötelesek kiadni az adatokat a rendőrségnek.

A jelenleg szolgáltató internetes cégeknek 60 napon belül működési engedélyért kell folyamodniuk az Információipari Minisztériumhoz, a beadványban pedig részletesen le kell írniuk tevékenységüket. Az engedély nélkül működő cégeket felszámolják, az engedélyezett tevékenységi körüket túllépő cégeket, illetve a nem elég szigorúan cenzúrázó cégeket pedig akár egymillió jüanra (36 millió forint) is büntethetik.

A kínai internetvállalatokat legérzékenyebben érintő rendelkezés gazdasági jellegű: ezen túl az internetcégeknek az Információipari Minisztérium engedélyét kell megszerezniük, ha külföldi tőkét készülnek elfogadni, ha külföldi cégekkel akarnak együttműködni, vagy ha a hazai vagy külföldi tőzsdén akarnak megjelenni.

A minisztérium tavaly már megtiltotta a külföldi tőke bevonását internetes cégekbe. Később annyi engedmény született, hogy Kína WTO-tagállammá válása után a külföldi cégek birtokolhatják a kínai internetes vállalatok legfeljebb 49 százalékát, két évvel később pedig maximum 50 százalékot. Egyelőre azonban nem dőlt el, mikor lép be Kína a Világkereskedelmi Szervezetbe, így a jobbára külföldi tőkével finanszírozott internetcégekre felszámolás várhat.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?