A weblapokról automatizált szoftverek postai címeket is begyűjtenek, hogy aztán kéretlen reklámlevelek "címzett" mezőjébe illesszék azokat. A programok fürkész tekintete előtt név és cím nem marad rejtve, de általános műveltséggel egyelőre nem rendelkeznek. Így történhetett meg, hogy egy egyetem szoftverfejlesztőihez II. György angol király nevére érkezett levél.
A weblapokról számos postai cím is begyűjthető, így azok jelentős forrásként szolgálnak a reklámlevelek küldőinek. A New York-i Columbia egyetemen működő Kermit Project néhány hete felhívta a figyelmet arra, hogy az adatokat valószínűleg nem csak emberek, de már számítógépes programok is gyűjtik, legalábbis erre lehet következtetni számos ilyen levél címzéséből. Például a címzésben ugyanúgy el van ütve valakinek a neve, címe, mint ahogy az a weblapon szerepel. A Kermit Project néhány hete, június 20-án jelentette be kommunikációs szoftverének, a Kermit95-nek egy új verzióját, melynek új logót választottak: a Columbia egyetem jelképeként ismertté vált koronát.
Jól járhatna a király kisvállalkozása
A beharangozó weblapon egyúttal azt is elmagyarázták, hogy a korona azért vált az egyetem - és most már a szoftver - jelképévé, mert a Columbiát maga II. György (1727-1760) angol király alapította, 1754-ben. A név és a Kermit Project levelezési címe egy lapon szerepelt. A reklámlevelekhez címeket gyűjtő szoftverek viszonylagos fejlettségük ellenére sem rendelkeznek egyelőre széleskörű műveltséggel, úgyhogy II. György egy hét múlva a Kermit Project címén egy levelet kapott a Delltől. A levélben a számos érdemet szerzett, de sajnálatos módon már majdnem két és fél évszázada elhunyt uralkodót egy kisvállalkozások számára kifejlesztett, kedvezményes hosting-szolgáltatás igénybevételére próbálják rábeszélni.
Az EU-ban tilos a kéretlen e-marketing
Persze a címgyűjtő szoftverek sokkal könnyebben jutnak hozná email-címekhez. Az Európai Unióban a szabályozás fő terepe ezért az elmúlt években az elektronikus marketing volt. Az EU távközlési tanácsa tavaly decemberben a fogyasztóvédelem erősítése érdekében úgy határozott, hogy az EU-ban a jövőben betiltják a kéretlen e-mail, fax és telefonhirdetéseket. A szabályozás alól a már meglévő üzleti kapcsolatok kivételek, s ezek alapján továbbra is küldhetők hirdetések az ügyfeleknek, ha azok kifejezetten nem tiltatják azt le. Álcázott, vagy titkosított feladók közvetlen hirdetéseit azonban tilos elektronikusan küldözgetni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
