Judit
3 °C
7 °C

Isten hozta a Metaverzumban!

2007.05.01. 14:57
A gombamód szaporodó közösségi hálózatok, a Google Earth típusú szolgáltatások, az egyre népszerűbb online játékok és virtuális világok hatásaként hamarosan komplex 3D-s webkörnyezetekben töltjük időnk jelentős részét. Ott vásárolunk, ott kommunikálunk.
Mi történik a videojátékok és a Web 2.0, a virtuális világok és a Földet ábrázoló térképek találkozásakor? Amikor a szimuláció valósággá, az élet és az üzlet virtuálissá válik? Amikor a virtuális Földet használva navigálunk a valódi Földön, és avatárunk online ágensünkké válik?

A Metaverzum felé

Az történik, hogy a Metaverzumban találjuk magunkat – válaszolja meg a kérdéseket a futurológusokból és high tech szakemberekből álló Metaverzum Úthálózat-térkép (Metaverse Roadmap, MVR) alkotógárdája.


A kifejezéssel a cyberpunk Neal Stephenson 1992-es, mérföldkőnek számító Snow Crash-ében találkoztunk először. Az író egy, a felhasználók által meghatározott immerzív virtuális világot mutatott be, ahol az emberek kapcsolatba tudnak lépni, üzletet köthetnek, játszhatnak, egyszóval kommunikálnak egymással. A passzív befogadást felváltja az aktív részvétel.

A Second Life egyértelműen ilyen közeg; sikere a közeljövőt vetíti előre: különböző webes alkalmazások és a játékok konvergenciáját, a 3D és a fejlett animációs technikák mind gyakoribb használatát digitális térképek, virtuális környezetek és mesterségesélet-szimulációk kivitelezésekor. Mindeközben az alapokat szolgáltató hardver és szoftver, az összekapcsoltság, az üzleti befektetések és a társadalmi adaptáció együttesen teremtik meg a WWW átalakulásához – részben Metaverzummá válásához – szükséges feltételeket.

Az MVR a következő évtizedre prognosztizálja a folyamat beteljesedését. Egyetlen út helyett több odavezető ösvényt vizsgálnak. A Wikipedia, a Flickr, a Digg, a MySpace, a Bebo, a YouTube, a GaiaX japán közösségi oldal, vagy az új browserek szintén a majdani Metaverzumot készítik elő. Virtuális emberekkel kísérleteznek az oktatásban, virtuális prototípuskészítő szoftvereket használnak az iparban, terjednek a 3D-s navigációs és modellező rendszerek. Stephenson kifejezésével élve, szaporodnak a valós térről készített „tükörvilágok.”


Négy forgatókönyv

Az MVR jövőképe négy egymással természetesen szorosan összefüggő, részben egymásra épülő nagyobb forgatókönyvből – a Metaverzum négy aspektusából – áll össze. A forgatókönyvek a 2006. májusi MVR Csúcstalálkozón elhangzottakon és az azóta folytatott online beszélgetéseken alapulnak. (A teljes dokumentum április végén lesz olvasható a honlapjukon. A dokumentum – a szerzők szerint – a négy különböző területre fókuszáló szcenáriókat igyekszik összekapcsolni.)

Az első az immerzív, hely-tudatos Bővített Valósággal (Augmented Reality, AR) foglalkozik. A felhasználót főként abban segíti, hogy az adott térről, tárgyról, stb. bármikor a legnaprakészebb adatokhoz jusson hozzá. A környezetünkről folyamatosan információt szolgáltató AR-eszközök már-már „belénk ágyazott” (embedded) rendszerekként funkcionálnak. „Az AR-ben felnőtt generációknak a Metaverzum olyan, mint a huszadik század gyermekeinek az elektromosság” – írják a szerzők.

Az „életnaplózás” (lifelogging) a második – a fizikai környezet tanulmányozása és kontrollálása helyett elsősorban kommunikációra, emlékezetre és más emberek megfigyelésére használt fejlett technológiákat értik rajta. Mindent rögzítenek, létünket bitekbe és bájtokba kódolják. Szinte folyamatos 3D-s bloggolásban veszünk részt, amit a kamerákkal, stb. felszerelt hordozható rendszerek és megjelenítők biztosítanak. Naplónkat másokkal is megosztjuk. Előbb-utóbb hátrányba kerülünk, ha nincsenek ilyen eszközeink, és csak a „hús-memóriánkra” hagyatkozunk. Körülbelül úgy járunk, mintha 2007-ben telefon nélkül élnénk.


A harmadik forgatókönyv az identitásra és az ember-ember interakcióra összpontosító virtuálisvalóság-rendszerekről szól. Ezek a rendszerek a fizikai világ és a Metaverzum által „érintetlen” területeken teszik lehetővé egy-egy közösség társadalmi életének és gazdaságának a felvirágzását.

A negyedik a Google Earth-szerű, de annál sokkal részletesebb és precízebb tükörvilágokat (mirror worlds) vázolja fel, amelyek térben és időben egyaránt „magas szintű kontextust adnak a valóság virtuális modelljeihez.”

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?