További Net cikkek
A jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt álló törvény, mely tehát még nem került a kormány elé, több ponton ellentétes az EU-irányelvvel. Míg az EU-irányelv az önszabályozás kialakítását és támogatását tűzi ki célul, a magyar törvénytervezet rendeleti úton kívánja szabályozni az informatikai biztonság követelményeit, a domainnevek magyarországi vonatkozású előírásait, az információs társadalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos elektronikus archiválás szabályait, valamint az online szolgáltatásokra vonatkozó egyéb előírásokat - ismertette Both Vilmos.
Feliratkozós rendszert javasolnak a reklámlevelekre
A tervezet a kéretlen, reklámtartalmú levelekre vonatkozóan gyenge szabályozást támogat. Az "opt-out", vagyis leiratkozós rendszer lényege, hogy az internetezőnek válaszolnia kell a kéretlen, reklámtartalmú levélre, és megírnia a küldőnek, hogy nem kíván több ilyet kapni. Ez gyakorlatilag a postai reklámküldemények szabályozásához hasonlít. Both Vilmos azonban felhívta arra a figyelmet, hogy a papírreklámtól eltérően a reklám e-mailek fogadása a címzettnek forintban mérhető költséget jelent, hiszen időbe és pénzbe kerül letölteni a leveleket, majd visszaküldeni az esetleges leiratkozó választ. Az MTE által támogatott "opt-in", vagyis feliratkozós rendszerben a felhasználónak kell jelentkeznie a levélküldőnél, és jeleznie, hogy reklámleveleket szeretne kapni.
Értesítés és eltávolítás
A sajtótájékoztatón azt is elmondták, hogy az MTE és a szerzői jogvédő hivatalok megállapodást kötöttek, melynek alapján az MTE tagjai bevezetik az "értesítési és eltávolítási eljárást". Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban már ismert és alkalmazott megoldás lényege, hogy az ingyenes tárhelyszolgáltatók a jogvédő hivatalok jelzésére 12 órán belül eltávolítják szerverükről a felhasználóik által elhelyezett jogvédett tartalmakat, és erről értesítést küldenek a felhasználónak.
A névvel vállalt tartalom maradhat
Amennyiben a felhasználó jelentkezik, és megadja hiteles személyi adatait, arra hivatkozva, hogy rendelkezik az adott művek szerzői jogaival, úgy a tartalom az oldalra visszakerül - mondta el Braun Róbert, az Index igazgatótanácsának tagja. A szerzői jogvédő hivatalok - a szövegeket védő Artisjus, a képeket védő HUNGART, a FILMJUS és a MAHASZ - ezután a felhasználó ellen indíthatnak eljárást, mely során eldől, melyik félnek volt igaza.
A megállapodással mindkét fél jól jár: a szerzői jogtulajdonosok jogai nem csorbulnak, a szolgáltató pedig mentesül az esetleges felelősségre vonás alól. A magyar szerzői jogi törvény szerint ugyanis a szolgáltatót objektív felelősség terheli az általa a "nyilvánossághoz közvetített", vagyis ingyenes tárhelyén közzétett, jogvédett anyagok miatt.