A neves piackutató cég 5000 ember médiafogyasztási szokásait vizsgálta Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Svédországban. A felmérés összefoglalása leírja, hogy ezekben az országokban az internetezéssel töltött átlagos idő az utóbbi két évben megduplázódott (heti két óráról négyre nőtt), miközben a nyomtatott sajtó követésére fordított idő (heti három óra) nem változott. Ezzel együtt a tévézéssel töltött órák száma is nőtt, heti 10-ről 12-re.
A sávszélességen múlik
Európa ezzel még mindig nem érte be az Egyesült Államokat, ahol a cég egy hasonló kutatása szerint az emberek heti 14 órát lógnak a weben, és ugyanennyit is tévéznek (a nyomtatott sajtóra szánt idő itt is három óra). A kutatást készítő szakemberek azt állítják, hogy a különbség oka egyértelműen a szélessávú internet eltérő penetrációja. A szélessávú kapcsolattal rendelkező európai felhasználók átlagosan heti 7 órát neteznek, míg akik modemmel kapcsolódnak a webre, csak heti kettőt.
A vizsgált országok közül Franciaországban a legelterjedtebb a szélessávú net (az otthoni felhasználók 79 százaléka rendelkezik vele), így ott heti 5 órás átlag jött ki, míg Németországban, ahol lényegesen rosszabb a penetráció (42 százalék), csak heti 3 óra (cserébe ők tévéznek a legtöbbet, heti 14 órát). Az olaszok, a spanyolok és a svédek még kevesebbet neteznek.
Webadta kölykök
"A tény, hogy az online tartalom fogyasztása megelőzte a nyomtatott sajtót, mérföldkő az internet európai történetében" - nyilatkozta Mark Mulligan, a JupiterResearch kutatási igazgatója a Financial Times-nak. - "Meg fogja változtatni a tartalomszolgáltatási, hirdetési és kommunikációs stratégiákat." Ez azonban nem jelenti azt, hogy az internet a közeljövőben olyan uralkodó médiummá válhatna, mint a televízió, véli a szakember.
A felmérés kitér arra, hogy a felhasználók többsége e-mailezésre és keresésre használja a webet, és online tevékenységüknek csak 22 százalékát teszi ki a zene, video és egyéb szórakoztató tartalom. A fiatalok körében azonban más a helyzet: a 25 év alattiak heti hat órát töltenek az interneten, és kétszer annyit foglalkoznak videóval és zenével, mint az átlagos fogyasztó. Mulligan szerint ez a generáció fogja meghatározni a jövő médiafogyasztási trendjét. "A szokásaik át fogják alakítani az internet arcát, és mindennapossá válnak" - jelentette ki a kutatási vezető.