További Net cikkek
Módosítaná az Egyesült Államok külügyminisztériuma a rádiófrekvenciás azonosítók működését, hogy azok kevésbé sértsék az utasok magánszféráját. Az adatok titkosítása mellett az olvasás távolságának csökkentése és a jelszavas hozzáférés is szóba került.
A jogvédő szervezetek felháborodásának hatására újragondolja a rádiófrekvenciás elven működő e-útlevelek működését az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Az amerikai hatóságok a 2001-es terrortámadás után vették tervbe az úgynevezett RFID-chipekkel felszerelt útlevelek bevezetését, de az azóta eltelt időszakban számos civil szervezet, így az ACLU és az EFF is tiltakozott, mondván, hogy az elektronikus azonosítás sérti a polgárok személyiségi jogait és behatol magánszférájukba.
Túl messzire látnak a leolvasók
Mi az az RFID?
Az RFID-tagek kisméretű címkék, amelyek chipen tárolják az információt, az antennával felszerelt RFID-vevők pedig az elektromágnesesség elvén képesek olvasni a címkéken található adatokat. Léteznek passszív és aktív RFID-címkék is: az előbbiek kisebb hatótávolságúak, viszont nem igényelnek külön áramforrást. A rádiófrekvenciás címkéket ma is széles körben használják például könyvtári könyvek, a repülőtéren feladott csomagok nyomon követésére vagy éppen lopásgátlásra.
Ezen kívül titkosítanák a leolvasó és az adathordozó közötti forgalmat, nehogy a közelben tartózkodó illetéktelenek "lefölözzék" (skimming) az információt. A harmadik változtatás a hatótávolságot érinti. Bár az eredeti tervek szerint a chipnek és a leolvasónak 10 centiméteres közelségben kell lenniük egymáshoz, hogy az adatokhoz hozzáférjenek, a tesztekből kiderült, hogy a chipek tartalma akár 10 méteres távolságból is leolvasható.
A javaslat létezett, csak kidobták
Az amerikai külügyminisztérium mostani döntése azért furcsa, mert a hatóságok előtt járt már egy a lehallgatás elkerülését részletező javaslat, de azt nem vették figyelembe a tervezés során. A Basic Access Control (alaphozzáférés-ellenőrzés, BAC) nevű tervet tervet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization, ICAO) dolgozta ki és tette közzé.
A javaslat lényege, hogy az útlevél tulajdonosának biometrikus azonosítóit (arcképét, ujjlenyomatát) a dokumentumhoz csatolt chipen tárolják, de ahhoz a határőrség leolvasóberendezései csak titkos kulcs vagy jelszó ismeretében férnek hozzá. A kulcsot a javaslat szerint úgy lehetne megszerezni, hogy a határőr beszkenneli az útlevélben található szöveges információt, így a tulajdonos születési évét, az útlevél számát és lejárati dátumát, és a karaktersorozatból olyan egyedi kulcsot generálna, amellyel már hozzáférhet az RFID-chipen tárolt adatokhoz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
