Online játék éhbérért

Kizsákmányolt napszámosok görnyedt vállain nyugszik az online szerepjátékok virágzó gazdasága, derül ki egyes bérjátékosok beszámolóiból. Egy a Final Fantasy XI-ben (FFXI) otthonos felhasználó azt állítja, hogy Kínában jó néhányan foglalkozásszerűen játszanak - vagyis inkább dolgoznak - a virtuális világban, de a haszon nem náluk, hanem kapzsi munkaadójuk zsebében landol. Az üzlettel mindenki jól jár: a bérjátékosok több pénzhez jutnak, mint ha polgári foglalkozással keresnék kenyerüket, a munkaadók kaszálnak, a vásárlók pedig megfizethető áron jutnak a játékban használatos pénzhez, amiért egyébként napokig, esetleg hónapokig kellene online robotolniuk.

Megélhetési játékosok

Az FFXI-ben Kiyokatsu nicknéven szereplő felhasználó nemrégiben hosszú órákat töltött azzal, hogy kínai játékosokat interjúvolt meg a neten, és legalább négy olyan felhasználóval sikerült beszélnie, akik nem a játék öröméért, hanem a puszta megélhetésért játszanak. Az online meginterjúvolt játékosok munkaidejükben igyekeznek minél több gilt keresni - ez a játék hivatalos pénzneme. Az unalmas robot - például az asztalosság - révén összekuporgatott játékpénzt egyesek saját maguk váltják valós jüanra, mások viszont szinte a teljes összeget kénytelenek alkalmazójuknak juttatni, aki maga fölözi le a hasznot az Ebay aukciós site-on vagy a célra szakosodott online tőzsdék valamelyikén.

Kiyokatsu szerint, aki amerikai létére jól ért kínaiul, a megkérdezett online napszámosok vagy csak néhány szót tudnak, vagy egyáltalán nem beszélnek angolul - mivel pedig a játék nyelve az angol, még ha akarnának, sem tudnának részt venni az online közösségi életben, a játék számos elemét pedig nem is értik. Idejük nagy részét monoton tevékenységgel töltik: vagy valamelyik egyszerűen kitanulható mesterséget gyakorolják, vagy pedig órákig "campelnek", vagyis táboroznak egy-egy digitális szörny lakhelye közelében. Ha a szörny felbukkan, lemészárolják, kirabolják a hullát, és pénzzé teszik a zsákmányt.

Favágás néhány marék rizsért

A bérjátékosok a Kiyokatsu által közzétett naplófájl-fordítások tanúsága szerint teljesítményük alapján kapják a fizetést: a Coolmingming nevű interjúalanytól például napi egymillió gil megtermelését várja el a főnöke, akit a játékos durvának tart és egyenesen gyűlöl. Az Smzhhh nevű játékos pedig arról számolt be, hogy munkájáért naponta összesen 70 jüanos (kb. 1600 forintos) fizetés üti a markát.

Bár az agyondolgoztatott bérjátékosokról szóló történetek hitelességét sokan vitatják, egy az MSNBC-n nemrégiben megjelent cikk arról számol be, hogy a harmadik világ országaiban egyre szaporodnak azok a digitális "sweatshop"-ok - így nevezik azokat a rabszolga-műhelyeket, ahol az alkalmazottak a hét minden napján huszonnégy órán át robotolnak. A Wired magazin munkatársa, Julian Dibbell pedig már két éve tudni vélte, hogy egy kaliforniai cég, a Black Snow Interactive a mexikói Tijuanában rendezett be egy játszóházat, ahol olcsó helyi munkaerővel ölette a szörnyeket - minimális fizetségért cserébe.

Bulgária megirigyelhetné

A játékgyártók egy része ma is kifejezetten tiltja a virtuális javak adásvételét, de a gyakorlatban nem tudják útját állni a csodafejszékkel, varázsnyilakkal és mágikus rubintokkal való kereskedelemnek. Az eleinte csak az Ebayen virágzó piac ma már a kifejezetten erre a célra létrehozott szájtokon is pezseg: A floridai Boca Ratonben bejegyzett Internet Gaming Entertainment (IGE) például összesen tizenöt online szerepjáték pénznemével kereskedik, az Anarchy Online-ban használatos kreditektől a World of Warcraft virtuális aranyáig. Mivel a pénz virtuális, banki átutalásról persze szó sem lehet. A vásárló úgy jut a pénzhez, hogy bejelentkezik a játékba, az IGE ügynöke pedig egy az erre a célra generált karakter formájában felkeresi a virtuális világban, és átadja neki a megrendelt összeget.

Az online szerepjátékok gazdaságának egyébként hatalmas irodalma van, és számos elismert közgazdász, illetve szociológus foglalkozik a témával. A virtuális piacokon akkora forgalom zajlik, hogy Norrath, a Sony Everquest című játékának világa egy időben nagyobb GDP-vel büszkélkedett, mint Bulgária. Az Economist brit gazdasági hetilap januári összefoglalója szerint az online szerepjátékokban szereplő virtuális tárgyak és pénz kereskedelme évi százmillió dolláros piacot jelent.