Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Net cikkek
Hírközlési szakértők Amerikában megváltoztatták a szélessáv definícióját, és ezzel kínos helyzetbe hozták az uniós kollégáikat, akinek állandóan magyarázkodniuk kell majd, hogy az EU-ban az ötször lassabb hozzáférés is szélessávú.
Nehéz pontosan definiálni a szélessáv fogalmát, hiszen folyamatosan változnak az igényeink. Eredetileg az 56 kilobites modemnél gyorsabb, állandó kapcsolatot biztosító hozzáféréseket hívták szélessávúnak, de ma már inkább megabitekre van szükség a mozgóképes reklámokkal és beépített multimédiás tartalmakkal teletűzdelt portálok betöltéséhez.
Szélessáv Amerikában
Az FCC nemcsak meghúzta a határvonalat, hogy honnantól számít szélessávúnak egy kapcsolat, hanem osztályozta is a hozzáféréseket. Így a vásárlók pontosabban megtudják, hogy milyen letöltési sebességre számíthatnak.
Elsőgenerációs kapcsolat: 200-768 Kbps
Alap szélessáv: 768 Kbps - 1,5 Mbps
1.5 Mbps - 3.0 Mbps
3.0 Mbps - 6.0 Mbps
6.0 Mbps - 10.0 Mbps
10.0 Mbps - 25.0 Mbps
25.0 Mbps - 100.0 Mbps
100.0 Mbps és fölötte
Mint azt korábban is megírtuk, Európában a statisztikákban már 144 kilobit szélessávnak számít, miközben az Egyesült Államokban már eddig is 200 kilobitnél húzták meg az alsó határt. Azonban már ezt is kevesellték, és a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC, Federal Communication Commission) félredobta az elavult definíciót: ezentúl csak azt a kapcsolatot nevezik szélessávnak, ami legalább 768 kilobit per másodperces letöltés sebességet biztosít. Ez elég jól igazodik a mai igényekhez, ilyen szélessávú kapcsolaton már viszonylag gyorsan letölthetőek a modern weboldalak. Magyarországon egyébként nem az uniós értéket vesszük alapul, a Nemzeti Szélessávú Stratégiában a 256 kilobites letöltési sebesség lett elfogadva a szélessáv definíciójaként. Ez a 144 kilobittel ellentétben nem ötször, hanem csupán háromszor gyengébb az új amerikai definíciónál.
Forrás: Picot-Wernick, 2007; Kis, 2008
Nagy kérdés, hogy milyen jó marketing hívószavakat lehet majd az FCC által meghatározott kategóriák mellé tenni, mert a „váltson szélessávra” típusú szlogenek nyilvánvalóan nem tudják a valóságot lefedni." - mondta el lapunknak Kis Gergely, a GKIeNET ügyvezető igazgatója. Az előfizetők egyre tudatosabbá válnak, az ingyenesen használható mérőoldalakkal gyorsan ellenőrizni lehet, hogy valójában mekkora az a sávszélesség, amit a szolgáltatók a szerződésben apró betűvel korrektül körbeírva, a kommunikációban viszont „optimális esetben X Mb/s” hívószavakkal adtak el nekünk, tette hozzá.
Kis Gergely szerint hazánkban a szélessáv definiálatlansága a valós életben is gondot okoz. A GOP 3.1.1 nevű pályázat kiírása előtt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízásából a GKIeNET mérte fel, hogy mely településeken van szélessávú internetelérés, csakhogy ehhez szükség lett volna a szélessáv pontos definíciójára. A minisztériummal hosszú tétovázás után megállapodtak, hogy a 256 kilobites letöltési és 64 kilobites feltöltési sebesség nem tekinthető szélessávnak, de a minisztérium nem adott világos választ, hogy ez esetben mely sávszélességet lehet használni a kutatáshoz.
Még nem tudni, hogy az Európai Unió is megváltoztatja-e a hat évvel ezelőtt bevezetett 144 kilobites mérőszámot. Vivien Reding uniós távközlési biztos szerint a modern multimédiás szolgáltatások használatához 2 megabit sávszélességű szimmetrikus hálózatra lenne szükségünk. Az információs társadalomért felelős uniós főigazgatóság áprilisban azt nyilatkozta az indexnek, hogy az EU-ban a szélessávú hozzáférések alig 2,4 százaléka lassabb 256 kilobit/másodpercnél, az internetezők többsége 512 kilobit és 2 megabit közötti sebességen böngész, amiből viszont az következik, hogy ideje lenne változtatni a definíción.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
