Aladár, Álmos
-1 °C
3 °C

Százötven kilobit már szélessáv

2008.04.14. 20:10
Kapcsolódók (10)
Az adsl-, kábelmodemes és mobilinternetes hozzáférések terjedése azt mutatja, hogy az idén várhatóan több mint másfél millió háztartásban lesz szélessávú kapcsolat. Cikksorozatunkban rámutattunk, hogy gond van a megabitesként meghirdetett, de amúgy jóval lassabb hozzáférésekkel, ami miatt a hatóságok meg is büntetik a cégeket. Ebben a részben az uniós szélessávú helyzetet mutatjuk be, és hogy miért lassú, ami lassú.

Minden hónapban több tízezer magyar háztartásba kötnek be szélessávú internetelérést, és ennek köszönhetően folyamatosan csökken a lemaradásunk az Európai Unió átlagától. Van mit behoznunk, mert 2007 végén az EU huszonhét tagállamában száz főre húsz hozzáférés jutott, Magyarországon azonban csak 14,2. Viszont nálunk gyorsabb a fejlődés: tavaly 43,3 százalékkal nőtt magyar hozzáférések száma, amíg az EU egésze csak 23,7 százalékos növekedést tudott felmutatni.

Kíváncsiak voltunk, hogy mi van a statisztikák mögött, ezért megkérdeztük az információs társadalomért felelős uniós főigazgatóságot, hogy az EU mit tekint szélessávnak. Ezen a főigazgatóságon dolgozik Vivane Reding uniós informatikai biztos, akinek sikerült csökkentenie a külföldi mobiltelefonálás költségét, és az idén a külföldi mobilinternetezést is hasonlóképpen megregulázza.

Az uniós nemzetközi statisztikák szélessávú elérésnek vesznek minden olyan hozzáférést, amelyen legalább 144 kilobit per másodperc a letöltési sebesség. Ma ez megdöbbentően kevésnek tűnhet, a sorozatrajongók nyilván megőrülnének, ha a Lost legújabb epizódjai ilyen tempóban csordogálnának le a netről, és ilyen sebességen biztosan nem lenne élvezhető sem a YouTube, sem a hipermodern IPTV. A 144 kilobit persze csak egy minimális érték, amelyet hat évvel ezelőtt vezetett be az EU, hogy objektívan tudja mérni a tagállamok teljesítményét és a fejlődést, árulta el az uniós főigazgatóság sajtószóvivője. Az uniós szélessávú hozzáférések alig 2,4 százaléka lassabb 256 kilobit/másodpercnél, az internetezők többsége 512 kilobit és 2 megabit közötti sebességen böngész.

Felvetettük az uniós főigazgatóságnak, hogy ideje lenne más elnevezéssel illetni a multimédiás online szolgáltatások futtatására is alkalmas, több megabites hozzáféréseket, mint a csupán 144 kilobites vonalakat, de erre csak azt a választ kaptuk, hogy az Európai Bizottság folyamatosan rajta tartja a szemét az ügyön. Az OECD egyébként 256 kilobitnél húzza meg az alsó határt.

A minimális sebességet jelző mérőszám megváltozását biztosan sokan elleneznék, mert ezzel számos technológia kikerülne a szélessávú szolgáltatások köréből. Hiszen ki merne szélessávúként meghirdetni egy olyan hozzáférést, amely hivatalosan nem az? Egy ilyen módosításnak könnyen vesztese lehet a mobilszolgáltatók által nyújtott EDGE hozzáférés, amely a jelenlegi uniós minimum alapján még szélessávúnak tekinthető, de a határérték magasabbra emelésével a modemes-betárcsázós interneteléréssel kerülne közös halmazba - az ósdi hozzáférések körébe.

Rosszul járnának az internetszolgáltatók is, hiszen a legolcsóbb, egy megabites díjcsomagok esetében a minimális garantált sávszélesség éppen csak teljesíti az uniós elvárásokat. Ha az OECD számait vesszük alapul, az 1 megabites díjcsomagok a garantált 160 kilobites sebessége elveszthetné szélessávstátusát. A magyar internetezők többségét kiszolgáló Magyar Telekomtól megtudtuk, hogy jelenleg nem tervezi ennek a minimális értéknek a módosítását.

A hálózati kapacitás és a letöltési sebesség növelése politikai prioritás az EU-ban, és az Európai Bizottság figyelembe vette a piaci változásokat, amikor tavaly novemberben javaslatokat tett az uniós távközlés megreformálására. A Bizottság próbál nagyobb versenyt teremteni, mert így a szolgáltatók jobban rávehetőek arra, hogy fejlesszék a hálózataikat. Ha van verseny, az emberek olcsóbban nagyobb sebességű hozzáféréshez juthatnak majd, érvel az EU. Emellett a Bizottság stimulálni szeretné a gyorsabb üvegszálas hálózatokba való befektetést, ezért még az idén kiad egy ajánlást az új generációs hozzáférésekkel kapcsolatban.

Mitől lassú, ha lassú, és mitől lesz gyors?

Olvasóink panaszai miatt megkérdeztük a Magyar Telekomot, mint a legnagyobb magyar távközlési céget, hogy a tapasztalatai szerint mi befolyásolja leginkább az internetelérések sebességét. A társaság szerint három tényező szerepe kiemelkedő: a számítógépes környezeté, az internetes kiszolgáló eszközöké, és a hálózati hozzáférésé. A távközlési cégnek nem felelőssége az otthoni számítógépes rendszer karbantartása, de általánosságban elmondható, hogy a berendezéses és vonali problémák közül az utóbbi van többségben.

A hibafelderítés nagyon gyakran a lakásban lévő vezetékezés helytelenségét mutatja ki, mondja a Telekom. Egy-egy nem megfelelően bekötött telefonleágazás vagy helytelen hálózati hosszabbítás gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy antenna, erősen zavarhatja a vonalat, adott esetben kontaktusos problémákat is okozva. A gerinchálózat kapacitásával és a nemzetközi forgalommal úgy tudjuk, hazánkban nincsenek problémák, de a rézdrótok hossza minden esetben korlátozza egy adott vonal sebességét.

A szélessáv magyarországi terjedése

Sorozatunk következő részében a jövő hálózatáról írunk. Hazánkban több száz településen elérhetők a modern online szolgáltatások – IPTV, online videolejátszás –, bővül az elérési hálózat kapacitása, és egyre nagyobb szerepet kap az üvegszálas technológia, amellyel stabilan gyors kapcsolatot lehet biztosítani az internetezőknek.