Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Százötven kilobit már szélessáv

2008.04.14. 20:10
Az adsl-, kábelmodemes és mobilinternetes hozzáférések terjedése azt mutatja, hogy az idén várhatóan több mint másfél millió háztartásban lesz szélessávú kapcsolat. Cikksorozatunkban rámutattunk, hogy gond van a megabitesként meghirdetett, de amúgy jóval lassabb hozzáférésekkel, ami miatt a hatóságok meg is büntetik a cégeket. Ebben a részben az uniós szélessávú helyzetet mutatjuk be, és hogy miért lassú, ami lassú.

Minden hónapban több tízezer magyar háztartásba kötnek be szélessávú internetelérést, és ennek köszönhetően folyamatosan csökken a lemaradásunk az Európai Unió átlagától. Van mit behoznunk, mert 2007 végén az EU huszonhét tagállamában száz főre húsz hozzáférés jutott, Magyarországon azonban csak 14,2. Viszont nálunk gyorsabb a fejlődés: tavaly 43,3 százalékkal nőtt magyar hozzáférések száma, amíg az EU egésze csak 23,7 százalékos növekedést tudott felmutatni.

Kíváncsiak voltunk, hogy mi van a statisztikák mögött, ezért megkérdeztük az információs társadalomért felelős uniós főigazgatóságot, hogy az EU mit tekint szélessávnak. Ezen a főigazgatóságon dolgozik Vivane Reding uniós informatikai biztos, akinek sikerült csökkentenie a külföldi mobiltelefonálás költségét, és az idén a külföldi mobilinternetezést is hasonlóképpen megregulázza.

Az uniós nemzetközi statisztikák szélessávú elérésnek vesznek minden olyan hozzáférést, amelyen legalább 144 kilobit per másodperc a letöltési sebesség. Ma ez megdöbbentően kevésnek tűnhet, a sorozatrajongók nyilván megőrülnének, ha a Lost legújabb epizódjai ilyen tempóban csordogálnának le a netről, és ilyen sebességen biztosan nem lenne élvezhető sem a YouTube, sem a hipermodern IPTV. A 144 kilobit persze csak egy minimális érték, amelyet hat évvel ezelőtt vezetett be az EU, hogy objektívan tudja mérni a tagállamok teljesítményét és a fejlődést, árulta el az uniós főigazgatóság sajtószóvivője. Az uniós szélessávú hozzáférések alig 2,4 százaléka lassabb 256 kilobit/másodpercnél, az internetezők többsége 512 kilobit és 2 megabit közötti sebességen böngész.

Felvetettük az uniós főigazgatóságnak, hogy ideje lenne más elnevezéssel illetni a multimédiás online szolgáltatások futtatására is alkalmas, több megabites hozzáféréseket, mint a csupán 144 kilobites vonalakat, de erre csak azt a választ kaptuk, hogy az Európai Bizottság folyamatosan rajta tartja a szemét az ügyön. Az OECD egyébként 256 kilobitnél húzza meg az alsó határt.

A minimális sebességet jelző mérőszám megváltozását biztosan sokan elleneznék, mert ezzel számos technológia kikerülne a szélessávú szolgáltatások köréből. Hiszen ki merne szélessávúként meghirdetni egy olyan hozzáférést, amely hivatalosan nem az? Egy ilyen módosításnak könnyen vesztese lehet a mobilszolgáltatók által nyújtott EDGE hozzáférés, amely a jelenlegi uniós minimum alapján még szélessávúnak tekinthető, de a határérték magasabbra emelésével a modemes-betárcsázós interneteléréssel kerülne közös halmazba - az ósdi hozzáférések körébe.

Rosszul járnának az internetszolgáltatók is, hiszen a legolcsóbb, egy megabites díjcsomagok esetében a minimális garantált sávszélesség éppen csak teljesíti az uniós elvárásokat. Ha az OECD számait vesszük alapul, az 1 megabites díjcsomagok a garantált 160 kilobites sebessége elveszthetné szélessávstátusát. A magyar internetezők többségét kiszolgáló Magyar Telekomtól megtudtuk, hogy jelenleg nem tervezi ennek a minimális értéknek a módosítását.

A hálózati kapacitás és a letöltési sebesség növelése politikai prioritás az EU-ban, és az Európai Bizottság figyelembe vette a piaci változásokat, amikor tavaly novemberben javaslatokat tett az uniós távközlés megreformálására. A Bizottság próbál nagyobb versenyt teremteni, mert így a szolgáltatók jobban rávehetőek arra, hogy fejlesszék a hálózataikat. Ha van verseny, az emberek olcsóbban nagyobb sebességű hozzáféréshez juthatnak majd, érvel az EU. Emellett a Bizottság stimulálni szeretné a gyorsabb üvegszálas hálózatokba való befektetést, ezért még az idén kiad egy ajánlást az új generációs hozzáférésekkel kapcsolatban.

Mitől lassú, ha lassú, és mitől lesz gyors?

Olvasóink panaszai miatt megkérdeztük a Magyar Telekomot, mint a legnagyobb magyar távközlési céget, hogy a tapasztalatai szerint mi befolyásolja leginkább az internetelérések sebességét. A társaság szerint három tényező szerepe kiemelkedő: a számítógépes környezeté, az internetes kiszolgáló eszközöké, és a hálózati hozzáférésé. A távközlési cégnek nem felelőssége az otthoni számítógépes rendszer karbantartása, de általánosságban elmondható, hogy a berendezéses és vonali problémák közül az utóbbi van többségben.

A hibafelderítés nagyon gyakran a lakásban lévő vezetékezés helytelenségét mutatja ki, mondja a Telekom. Egy-egy nem megfelelően bekötött telefonleágazás vagy helytelen hálózati hosszabbítás gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy antenna, erősen zavarhatja a vonalat, adott esetben kontaktusos problémákat is okozva. A gerinchálózat kapacitásával és a nemzetközi forgalommal úgy tudjuk, hazánkban nincsenek problémák, de a rézdrótok hossza minden esetben korlátozza egy adott vonal sebességét.

A szélessáv magyarországi terjedése

Sorozatunk következő részében a jövő hálózatáról írunk. Hazánkban több száz településen elérhetők a modern online szolgáltatások – IPTV, online videolejátszás –, bővül az elérési hálózat kapacitása, és egyre nagyobb szerepet kap az üvegszálas technológia, amellyel stabilan gyors kapcsolatot lehet biztosítani az internetezőknek.