Kalapból sorsolják a wifit Selyeben

Nyírő András, az Index.hu alapító főszerkesztője és Bencsik Attila, az Econet.hu társalapítója egy szétszerelt pc felett tanácstalankodnak a közel felerészben romák által lakott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisközség, Selyeb egyik portáján: az itt élő házaspár és gyerekeik visszafojtott izgalommal figyelik a tevékenységüket. Ez ma már a hetedik család, akiknek a Login Alapítvány képviseletében érkezett pestiek bekötik a netet - de ezúttal hiába szereltek iránysugárzó antennát a háztető a templomtoronyra rálátást biztosító pontjára, elsőre nem indul el a cucc.

Rövid tesztelés után kiderül, hogy a felújított irodai pc-ben nem működik a wifi-kártya: a brigád kicseréli, a képernyőn kisvártatva feltűnő Netbox honlap bizonyítja a művelet sikerét. A gyerekek rávetik magukat a Youtube-ra.

Késő este van, Bencsik és a kétfős helyi szerelőbrigád, a szomszédos Tomorról érkezett, de az ebben a faluban is kiterjedt rokonsággal büszkélkedő Horváth Csaba és Siroki Péter házról-házra járva egész nap antennákat szereltek, miközben Nyírő gyorstalpaló számítógép­tanfolyamot tartott a zömben kiskorúakból álló hallgatóságának a református egyház gyülekezeti termében.

A súlyosan elmaradott csereháti kistérségben a Login Alapítvány májusban, Tomor falu cigány közösségében indította el a cigányok internetellátatlanságát enyhíteni hivatott Netbox programot. Selyeb a második kistelepülés, ahol drót nélküli internethozzáférést telepítenek. A nap végére a lokális internetpenetráció meredeken megemelkedik, újabb hét családnál villog a monitor.

Az eredeti tervek szerint a polgármesteri hivatal tetejéről szórták volna a biteket, ám hamar kiderült, hogy onnan sok porta nem elérhető, ezért a helyi református lelkészhez fordultak. Petró Béla nyugdíjas lelkipásztor nyitottnak bizonyult az elképzelésre, és megengedte, hogy a falu legmagasabb pontjára, a templomtoronyba szektorsugárzó antennákat telepítsenek. "A templom az emberek szolgálatában áll, a templomon keresztül jut el Isten szava az emberekhez", mondja a lelkész, akit az sem zavar, hogy a szolgáltatással megcélzott romák nem az ő felekezetéhez tartoznak.

Az Externet Nyírőék által csak Masterként emlegetett wifiguruja által kiépített, jelszó nélkül használható hotspot a templomtól több kilométerre is megfelelő jelerősséget biztosít. A sávszélességet egy nyolc megabites adsl-vonal biztosítja, ez oszlik szét aztán a templomtoronyból annyifelé, ahányan éppen használják a hozzáférésüket a faluban.

Linux, fair trade, mikrohitel

A Login Alapítvány nem jótékonysági alapon osztogat számítógépeket és internetet a mély szegénységben élőknek: Nyírő olyan fair trade rendszert eszelt ki, amelyben akár a szolgáltatók is jól járhatnak a célcsoportként korábban fel sem merült társadalmi rétegekkel folytatott tisztességes bizniszben.

A gyakorlatban ez most úgy néz ki, hogy a Netbox márkanév alatt régebbi típusú, használt, de internetképes desktop számítógépeket árulnak Edubuntu operációs rendszerrel, ami a nyílt forráskódú Linux egy könnyen kezelhető változata. A monitorral, wifi-kártyával és tetőantennával ellátott gépekre fél év garanciát vállalnak, és az egész csomag beszereléssel együtt mindössze harmincezer forintba kerül. A wifi-technológiával szétosztott internethozzáférés - jellemzően egy adsl-vonal - költségét a települési önkormányzatok állják, és a legszegényebbeknek mikrohitelt is nyújtanak, hogy ne egyszerre kelljen kifizetniük a harmincezer forintos beugrót, aminek a letörlesztése után a rendszer ingyen használható.

Ez Selyeben is így működik: az önkormányzat két évre vállalt kötelezettséget arra, hogy fizeti az adsl-vonal előfizetési díját, és további kétszázezer forinttal is támogatja a projektet. A pénzből számítógépeket vettek, amiért havi ötezer forintot törlesztenek az igénylők, a törlesztésből visszafolyó összeget aztán ismét számítógépekre költik, amíg minden igényt ki nem elégítenek. "Az önkormányzat szándéka az volt, hogy kis befektetéssel nagy lehetőséget nyújtson a halmozottan hátrányos helyzetű embereknek, legyenek romák vagy nem romák", mondja Barna Ottó körjegyző.

Sok a gyerek, kevés a munka

Halmozottan hátrányos helyzetű, alulképzett romákban és kényszernyugdíjazott nem romákban sajnos bővelkedik a település: a környékbeli bányákban, ipari központokban, termelőszövetkezetekben a kilencvenes évek során megszűntek a munkahelyek, mostanában pedig már a gyümölcstermesztés sem kifizetődő az egyre alacsonyabb átvételi árak miatt.

Selyeben a legnagyobb munkáltató az önkormányzat, a közhasznú munkásokkal együtt nagyjából harminc embert foglalkoztatnak az ötszáz helyi lakos közül. A település helyzetére jellemző még a spontán szegregáció: a nem roma népesség jellemzően idősebb, nyugdíjas emberekből áll, míg a helyi általános iskolába szinte kizárólag cigány gyerekek járnak. Szüleik döntő többsége munkanélküli, szociális segélyből és alkalmi munkákból élnek.

Az önkormányzati mikrohitel törlesztőrészleteinek behajtásáról a cigányok körében Aranyosi György, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke ha kell, személyesen gondoskodik: "Bemegyek a házba és kihozom a gépet attól, aki nem fizet, ez az egész közösség érdeke" - fogalmaz a munkanélküli, két saját és négy fogadott gyereket nevelő férfi arra a kérdésünkre, hogy mi történik, ha valaki nem törleszt.

 Az érdeklődés óriási, az itt élő körülbelül negyven cigánycsalád háromnegyede igényelt számítógépet, ezért sorshúzással döntötték el, ki kaphat az első körben. A bundagyanú eloszlatására a polgármestert kérték meg, hogy húzza ki egy kalapból a neveket. Aranyosi a cigánybált is lefújta, és helyette további öt Netboxot rendelt a kisebbségi önkormányzat pénzéből, annyira fontosnak tartja a projektet.

Az újdonsült felhasználók egy része nemhogy internetet, de számítógépet sem látott még közelről. "Annyit tudtunk róla, amennyit azok a gyerekek meséltek el, akik olyan iskolába járnak, ahol működik az internethálózat" - mondja Horváth Gyula, aki elsősorban a gyerekei kedvéért rendelt Netboxot, és azt reméli, hogy az internet elősegíti a tanulásukat és a boldogulásukat. A legtöbb családfőtől ugyanezt a választ kapjuk, a vállalkozóbb kedvűek tizenéves gyerekeiktől tanulják a felhasználói ismereteket.

A 32 éves Mida Lászlónak hat gyereke van, de már ő is netezik: hegesztőtanfolyamra jelentkezett, és állásajánlatokra vadászik a Netboxon. Mida eredeti foglalkozása vízvezeték-szerelő, de csak favágóként foglalkoztatták: "Most leállás van, nincs termelnivaló". Aranyosi viszont a törvényeket és a pályázatokat tanulmányozta a Netboxon, kiderítette például, hogy bár lett volna rá lehetőség, az önkormányzat idén nem pályázott ingyenes iskolatejért. Ezt szóvá fogja tenni.

Indiai és brazil tapasztalatok

Nyírő nem akar megállni Selyeben, vagy a Csereháton: a szinte kizárólag cigányok által lakott Baranya megyei Alsószentmárton 120 számítógépet rendelt, ott még az idén kiépítik a teljes falut lefedő wifi-hálózatot is. A jelenlegi tervek szerint az év végéig további 20 települést kötnek be a rendszerbe, a 2008-as célkitűzés pedig további 200 település (és településenként átlagosan 20 Netbox-terminál) bekötése - olyan hátrányos helyzetű, elsősorban Észak-Magyarországon vagy Dél-Dunántúlon fekvő települések jöhetnek szóba, amelyekben magas a cigány lakosság aránya.

A bekötéseket és a technikai támogatást a későbbiekben a helyi cigány fiatalokra bíznák, akiket kiképeznek erre a feladatra. 2008-ban egy szlovákiai és egy romániai telepítést is terveznek, aztán jöhet egész Európa.

"A költségeket piaci szereplők fair trade alapú bevonásával, valamint EU-s, állami és magán forrásokból fedezzük, a végfelhasználók számára akár banki szereplők bevonásával is mikrohiteleket szervezünk" - mondja Nyírő, aki az indiai és brazíliai tapasztalatokra hivatkozva azt mondja, hogy a legszegényebb rétegekben robbanásszerűen terjednek az ilyen típusú szolgáltatások. Az első itthoni tapasztalatok is a gyors növekedést vetítik előre.