További Net cikkek
Mivel Magyarországon nagy hagyományai vannak a feljelentgetésnek, miért is mondanánk le róla csak azért, mert EU-tagok lettünk vagy mert 2004-et írunk, amikor elektronikus postaládánkat - nagyszabású változások ide vagy oda - kéretlen levelekkel tömik tele. Töltse le hát tőlünk a forradalmi spammerfeljelentő formanyomtatványt, és vezesse le idegességét!
Miután egyik munkatársunkat egy számonkért spammer már tettlegességgel fenyegette ("Az a véleményem, hogy nagy bajba kerülhetsz ezért. Ha még egy ilyen vagy ehhez hasonló levelet kapunk, akkor felkeresünk. Ezt vedd komolyan."), betelt a pohár. Vállalati jogászunk tehát megfogalmazta az univerzális spammerfeljelentő formanyomtatványt, amit ezennel olvasóink rendelkezésére bocsátunk.
A feljelentésmintában értelemszerűen át kell írni a címet arra a rendőrkapitányságéra, ahová a feljelentést küldjük, illetve ki kell tölteni azt adatainkkal. Fel kell tüntetnünk azt az emailcímet is, ahonnan a levelet kaptuk, valamint csatolnunk kell azt nyomtatott formában. A feljelentés a Btk. 177/A. § (visszaélés személyes adattal) alapján a személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII. törvény vonatkozó szabályaira hivatkozik.
 |
|
Az első sem kivétel
A spamek helyzetét a 2002 január elsején életbe lépett elektronikus kereskedelmi törvény szabályozza, eszerint csak az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus úton reklám. Ez a tevékenység tehát a címzett előzetes engedélyéhez kötött, és ez alól az első, esetleg leiratkozást felajánló email sem kivétel.
A reklámhoz kapcsolódóan az elektronikus levél küldőjének tájékoztatni kell a címzettet arról az emailcímről és egyéb elérhetőségről, ahol a reklám küldését lemondhatja. A reklámozó emellett köteles nyilvántartást vezetni azokról, akik számára írásban bejelentették, hogy kívánnak reklámot kapni. Nem küldhető tehát reklám azoknak, akik ebben a nyilvántartásban nem szerepelnek, írja Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos idén júniusban kiadott állásfoglalásában.
Személyes adat
Az adatvédelmi biztos szerint a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992-es törvény alapján az emailcímek személyes adatnak minősülnek, amennyiben azokból az érintettre vonatkozóan levonható következtetés. Az adatvédelmi törvény egyértelműen kimondja, hogy az ilyen adatok kezelése abban az esetben lehetséges, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény írja elő.
A spamküldőknek tehát nemcsak az elektronikus kereskedelmi törvénnyel kell szembenézniük (ez a fogyasztóvédelem hatáskörébe utalja az ügyet), hanem az adatvédelmi törvény és a polgári törvénykönyv szankciói is érvényesülhetnek, sőt a kéretlen levél büntetőjogi következményt is maga után vonhat. A büntető törvénykönyv 177./A paragrafusa szerint a személyes adattal való visszaélés egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető. Ha azt különleges személyes adatra, hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával, vagy jogtalan haszonszerzés végett követik el, a büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés.
A szabályozás ellenére itthon is folyamatosan nő a kéretlen reklámlevelek aránya, és felmérések szerint a világ emailforgalmának nagyjából fele már spam, ne habozzon tehát társadalmilag hasznosan cselekedni, ha éppen arról van szó!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
