Egy a teleházak internetes megjelenésével kapcsolatos kutatás szerint a vidéki internetközpontok szinte egyáltalán nem használják ki a világhálón történő megjelenés adta lehetőségeket. A vizsgált teleházak csupán 16 százaléka rendelkezik önálló weboldallal.
A kutatásban megyénként öt, összesen kilencvenöt, véletlenszerűen kiválasztott teleházat és ezek internetes megjelenését vizsgálták. A kutatás célja az volt, hogy megállapítsa, a teleházak, mint az információs kultúra hordozói és terjesztői valóban kihasználják-e a technológia nyújtotta lehetőségeket, és a helyi közösség szóvivőjeként erősítik-e saját és közösségi pozíciójukat.
Hohl Ferenc vidékfejlesztéssel foglalkozó kutató, a vizsgálat vezetője az Indexnek elmondta, az eredményekből kiderült, a teleházak internetes megjelenése rendkívül alacsony szintű, a vizsgált települési internetközpontok csupán 16 százaléka rendelkezik önálló honlappal. A kutatás szerint bár 39 százalék megjelenik valamilyen szinten a világhálón, a megjelenés többnyire töredékes, sok esetben csak elérhetőség közlésére korlátozódik, ez leggyakrabban a teleház címét jelenti. Még a nyitvatartásra és szolgáltatásokra vonatkozó információkat is hiányosan közlik, a teleházak közel negyven százaléka semmilyen információt nem közöl a szolgáltatásokról és az árakról.
Teleházak és telekunyhók Magyarországon
Magyarországon 1994-ban alakult meg az első teleház Csákberényben, mára 451 vidéki internetközpont áll a települések rendelkezésére. A teleház amellett, hogy biztosítja az internet- és számítógép-hozzáférhetőséget, egyéb funkciókkal is rendelkezik: különféle irodai szolgáltatásokat (szkennelés, fénymásolás, fax-használat, nyomtatás) is nyújthat. A teleházak mellett hetvenöt aliroda, úgynevezett telekunyhó is működik, némileg szerényebb lehetőségekkel, így összességében 526 teleház és teleház jellegű intézmény működik Magyarországon.
"A közösségi internet-hozzáférés eszközeként a teleház csökkentheti a jelenleg fennálló különbségeket, ezért a teleház a vidékfejlesztés eszköze lehet" - fogalmaz Hohl Ferenc, ugyanis a falun élők számítógép és internethasználata elmarad a nagy és fővárosi arányoktól. A TGI Magyarország adatai szerint a falun élő lakosság 26 százalékának van számítógépe és csupán 10 százalék használja az internetet, míg ez az érték Budapesten 35 és 17, a vidéki városokban pedig 29 és 12 százalék.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
