Komolyra fordult a játék a virtuális világokban

Amíg a World of Warcrafthoz (WoW) és a Second Life-hoz (SL) hasonló játékokban és életszimulátorokban néhány tízezer csipás szemű netjunkie bolyongott csupán, senkinek eszébe nem jutott volna kívülről nyomást gyakorolni a komolytalan időelverésként számon tartott virtuális világokra.

Mostanra viszont, hogy milliók vallják második, sőt első otthonuknak a WoW-ot, az SL-t, az Everquestet vagy a koreai Lineage-t, és kisebb országok éves nemzeti jövedelmével felérő összegek cserélnek gazdát odabent, közgazdászok, jogászok és adószakértők jelentek meg a kapuk előtt, hogy megállapítsák, nem kellene-e ezt az egész virtuáliát rendesen megrendszabályozni és közgazdaságilag is gatyába rázni - például megadóztatni. Nem is annyira a kispályás egyszeri felhasználókról van szó, hanem az olyan ingatlanmogulokról, mint a kínai származású, Németországban élő Anshe Chung, aki mostanra egymillió dolláros jövedelmet harácsolt össze a Second Life-ban, és adózni persze egy fillért nem adózott utána.

APEH ante portas

Az adóról korábban is volt már szó. Október közepén jelentette be az Egyesült Államok kongresszusának gazdasági bizottsága, hogy komolyan utánajár annak, vajon meg lehet-e adóztatni a virtuális világokban keletkezett jövedelmet. A bizottság vezető közgazdásza, Dan Miller akkor a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy az adótörvények bizonyos szempontból a virtuális valóság mögött kullognak, mert bárki hozzájuthat ugyan virtuális javakhoz és profithoz, de "nem létezik olyan mechanizmus, amellyel mindez megadóztatható lenne".

Egy a virtuális világokról rendezett, múlt hétvégi szimpóziumon, a New York-i State of Play/Terra Nova konferencián Miller újra elmondta, hogy a kongresszus és az IRS (az amerikai APEH) foglalkozik a kérdéssel. "Ránk hárul, hogy meghatározzuk a feltételeket és a vitát, hogy kedvező formában alakíthassuk ki a virtuális világokra és a virtuális gazdaságokra vonatkozó adózási elveket", mondta Miller New Yorkban a Cnet beszámolója szerint. A közgazdász szerint ugyanakkor a kongresszus gazdasági bizottsága nem tervezi a játékosok megadóztatását.

Millernél sötétebb képet festett a helyzetről a szimpózium egy másik előadója, Bryan Camp, a Texasi Műszaki Egyetem (Texas Tech) adóügyekkel foglalkozó tanára. Szerinte a vonatkozó, 1913-ból származó amerikai törvény egyértelműen kimondja, hogy "bármely forrásból" származó jövedelem adóköteles - így annak a Kyle MacDonaldnek, aki nemrég egy gemkapcsot cserélt lépésről lépésre lakóházra, adóznia kellene szerzeményei után. "Csak óvatosan kérjenek bármit - figyelmeztette Camp a beszélgetés résztvevőit - mert az adó mindig ott settenkedik a sarkon."

Talán mégsem kéne

Miközben nyilvánvaló, hogy az állam egyáltalán nem bánná, ha részesülne a virtuáliában felhalmozódó vagyonokból, a hétvégén New Yorkban összegyűlt szakértők egy része egyenesen ártalmasnak tartja az online univerzumok életébe való külső beavatkozást, akár az adózásról, akár mélyreható hatalmi és jogi kérdésekről van szó.

"A polgári jog képtelen szabályozni, hogyan lépnek kapcsolatba egymással a játékosok"- mondta a Cnet szerint Josh Fairfield, az Indianai Egyetem jogi tanszékének professzora a State of Play résztvevőinek. "A játékosok által kialakított szabályok igenis meggátolják őket abban, hogy rosszat cselekedjenek, és valószínűleg ez az összes irányítás, amire szükségük van" - mondta Fairfield, aki olyan nagyságok társaságában vett részt a szimpóziumon, mint az online univerzumok gazdasági elemzésével híressé vált Edward Castronova, a Synthetic Worlds (Szintetikus világok) című kötet szerzője, vagy a Wired újságírója, Julian Dibbell, aki a Play Money (Játékpénz) címmel írt könyvet a virtuális gazdaságokról.

Mint a jachtklub

Greg Latowska, a Rutgers jogi tanszékének professzora szerint az online univerzumokban a kormányzás külső vagy belső módszerekkel történhet. "A virtuális világok végső kormányzó hatalma az állam" - mondta Latowska. "A jog nem különbözteti meg a virtuális világokat [a valóstól]. Az állam nem egyezik bele abba, hogy autonóm régiókként kezelje a virtuális világokat."

A külső irányítás azonban vitákhoz vezet a kormányzat és a játékosok, illetve a fejlesztők között. A jogász azt állítja, hogy például a virtuális világokban zajló valós pénzmozgásról folytatott vita ahhoz hasonlít, mint amikor egy jachtklub tagjai arról veszekednek, viseljenek-e zakót a vacsorához. Vagyis belügy, amelyet nem a jog, hanem a belső szokások alapján rendeznek. Latowska szerint ez jól is van így; a jognak nem kellene beleszólnia a virtuális közösségek életébe. Az online univerzumokban kialakuló jogrendszer leginkább a sportok vagy a magáncégek belső szabályrendszreihez lesz majd hasonló, állítja a Rutgers professzora.