Bernát, Felícia
12 °C
25 °C

Versenyben olcsóbb a szélessáv

2007.02.01. 11:30

Érdemes kicsit leporolni az emlékeket, mert már én is majdnem elfelejtettem: hét évvel ezelőtt még havi húszezer forintba került a 384 kilobites adsl-vonal, ami ráadásul erősen forgalomkorlátos volt, hiszen csak havi 40 órát lehetett internetezni ennyiért. Aki háromnegyed megabitből akart gazdálkodni, annak már 200 ezer forintot kellett fizetnie havonta. Három évvel ezelőtt 12-14 ezerből jött ki a fél megabit. Mostanság viszont már hatezer forintért hozzá lehet jutni egy megabithez, a másodpercenkénti egy bit ára tehát 44-szer ennyibe került 2000-ben, 4-szer ennyibe 2004-ben. Végre történik valami.

384 kilobit, az a világ fejlettebb részein nem is szélessáv, legfeljebb valami egydimenziós csík
Pár évvel ezelőtt még viszonylag egyszerű helyzetben voltunk mi, techújságírók. Ha nem volt téma, bele lehetett rúgni a Magyar Telekomba. Merthogy a cég irreálisan drágán adta szolgáltatásokat, ráadásul a sok pénzért cserébe alig kaptunk valamit. 384 kilobit, az a világ fejlettebb részein nem is szélessáv, legfeljebb valami egydimenziós csík, mondtuk, és igazunk volt.

Az akkor még Matáv néven futó kellemetlen multi azzal védekezett, hogy a magyar piac kicsi és szegény, ezért kell a nyugatihoz képest többszörös áron adni a csomagokat. Pénzügyileg persze érthető a levezetés, szegényebb lakosság kevesebb előfizetőt jelent, így a kevesekkel kell megfizettetni a fejlesztés költségeit, de józan paraszti ésszel nézve az üzenet a következő volt: azért fizettek sokat, mert rohadt csórók vagytok.

A legnagyobb baj nyílván az volt, hogy valódi verseny nem alakult ki. Akárhol fizettünk elő, a Matáv adta a vonalat, függetlenül az internetszolgáltatótól a multi határozta meg a sávszélességet, és nagyrészt az árat is. Érthető, hogy nem ígért maga alá a részvénytársaság.

Szépen-lassan mégis eljutottunk az 580 ezer adsl-előfizetőig, szélessávú kapcsolata meg már közel 900 ezer ügyfélnek van. Közben más is történt: a sebesség elfogadható lett, meg az árak is. Ehhez viszont szükség volt olyan versenytársakra is, akik árcsökkentésbe tudják hajszolni az óriást.

A UPC pont ilyen cég. Mára már kétszázezres internet-előfizetői kört tudhat magának a vállalat, pedig kevesebb helyen érhető el a társaság szolgáltatása, mint a Magyar Telekomé. A közös halmazba került területeken talán még jobban is áll a kábelszolgáltató, mint telefonos konkurense, erre meg muszáj lépni. Országosan, mert az meg mégis hülyén venné ki magát, ha az MT csak a versengő városokban adná olcsóbban a gyorsabb csomagokat.

Az előző rendszer utálatos öröksége, hogy csak másfél-két évtized után oldódik sok területen a monopolhelyzet.
Persze a UPC ugyanolyan profitéhes cég, mint a Magyar Telekom, mert egy vállalatnak ez a dolga, a történet pozitív szereplője így nem a kábelszolgáltató, hanem maga a verseny. Ha nem csak egyetlen résztvevő van a piacon, akkor az árak csökkennek, a szolgáltatások minősége meg javul, mert nincs más út. Az előző rendszer utálatos öröksége, hogy csak másfél-két évtized után oldódik sok területen a monopolhelyzet.

Az internetszolgáltatásoknál végre változik valami. Pár nappal a Magyar Telekom sávszéleség-bővítése után a UPC is lépett. Március elsejétől a csomagok akár ötszörös gyorsuláson fognak átesni, ráadásul eltörlik a forgalmi korlátozást is, így a kábelszolgáltató újra versenyképes, sőt, ráígér a telefonos multira. Legkésőbb egy éven belül újra lépnie kell a Magyar Telekomnak.

Már látom magam előtt a 2009-es internetszámlámat: 5 megabites vonal, ötezer forint plusz áfa. És sokallom majd, és szitkozódom.