Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Net cikkek
Dél-Koreában már a szélessávú mobil internetezés forradalma készülődik. Egy óceánnal visszább, az USA-ban még a net semlegessége, a webkettes szolgáltatások üzleti sikeressége vagy épp a Microsoftban és a Google-ban rejlő lehetőségek a fő témák.
Az elmúlt fél évben akkorát nőtt a MySpace látogatottsága, hogy már nem lehet csupán ügyes próbálkozásnak tekinteni. A jelenleg közel 90 millió felhasználóval rendelkező kapcsolatépítő oldal már a legnépszerűbb weboldalakat ostromolja a látogatottsági versenyben. Aztán itt a YouTube videómegosztó szolgáltatás, mely fél év alatt szinte a semmiből emelkedett ugyanilyen ütemben a legnagyobbak közelébe.
Bár az Egyesült Államokban a hatalmas sikert látva egyelőre a legnagyobb vita azon van, hogy hogyan lehet - ha egyáltalán - pénztermelésre fogni ezeket a szolgáltatásokat, nemrégiben épp a MySpace tulajdonosa jelentette be, hogy kész megállapodni valamelyik nagy webes keresőcéggel. Egy esetleges MySpace-Yahoo vagy -Google megállapodás pedig talán már pozitívabb képet mutatna a hirdetőknek is.
Googlizmus kontra Új Microsoft
Ha már itt tartunk, az elmúlt években szinte dömpingszerűen érkező Google-szolgáltatások, webes megoldások előre vetítik, hogy az úgynevezett googlizmus a jövőben is folytatódni fog: a cég egyre több online szegmensben kínál versenyképes, vagy egyenesen újszerű megoldásokat. A legutóbb például az eBay online fizetési rendszeréhez (PayPal) hasonló szolgáltatás indított a Google: a Checkout célja, hogy minél egyszerűbbé tegyék az online vásárlást a felhasználóknak, s ha a riválisok is ráígérnek erre a szolgáltatásra, előbb-utóbb talán valóban felpezsdülhet a webes vásárlás, s ezzel együtt a webes költés is.
Merthogy egyelőre az internet népszerűsége ellenére az amerikai webes költések nem növekednek olyan dinamikusan, mint várható lenne. Ebben az évben 16 milliárd dollárosra becsülik az online hirdetési piacot, s ez még mindig csak elenyésző hányada a dollár százmilliárdokban mérhető összes reklámköltéseknek. A sikeres webkettesek viszont vonzzák a befektetéseket, és serkentik a növekedést.
Ugyancsak változásokra számítanak sokan a Microsoftnál is. A Gartner elemző cég szerint "a mostani trendek, úgymint a Web 2.0, a szoftver szolgáltatásként való felfogása és a nyílt forráskódú szoftverek egyre komolyabban fenyegetik a Microsoft piaci elsőbbségét. A Google jelenti a legnyilvánvalóbb kihívást."
Azzal, hogy Bill Gates bejelentette, szépen lassan felhagy napi tevékenységével a Mictosoftnál, talán tényleg elérkezett az ideje a változásoknak. Ebbe az irányba mutató jel, hogy a Microsoft az SQL Server forráskódjának megnyitását fontolgatja, valamint Gates utóda, Ray Ozzie eltökéltnek látszik a Live-projekt fejlesztésében, amely egyre közelebb viheti a Microsoft asztali szoftvereit a webes környezethez.
Fizetős minőségi sávszélesség?
Szintén alapvetően meghatározhatja az amerikai internetkultúra fejlődését az úgynevezett net neutrality, az internet semlegességéről szóló vita, mely két táborra osztotta az érdekelt cégeket és az aktivistákat. Az egyik oldalon azok állnak, akik szerint mindenkinek egyenlő mértékben kell részesülnie a sávszélességből – ezért harcol a legtöbb szoftveres és tartalomszolgáltató, így a Google, a Microsoft, a Yahoo, és a legtöbb ismert netguru Vint Cerftől Lawrence Lessigig. A másik tábor vezérei a netszolgáltatók – többek között az AT&T és a Verizon -, akik leszámolnának az egyenlőséggel, és azt állítják: a haladás elengedhetetlen feltétele, hogy a nagyfelhasználók fizessenek többet az átlagosnál jobb hozzáférésért.
A hálózati semlegesség proponensei, akik az utóbbi hónapokban több százmillió dollárt költöttek kampányra és lobbizásra, azt remélték, hogy sikerül a 2006-ban elfogadandó távközlési törvénybe beimádkozniuk egy a net semlegességét előíró kiegészítést. A javaslatot június elején az amerikai kongresszus nagy többséggel leszavazta, és bár július végén az amerikai szenátus kereskedelmi bizottsága 11-11 arányban szavazott, ez a döntés is azt jelenti, hogy a bizottság nem támogatja a hálózat semlegességét – magát a törvényjavaslatot viszont 15-7 arányban elfogadta.
Ha a republikánus többségű szenátus is elutasítja a kiegészítést, megtörténhet, hogy a tartalomszolgáltatóknak, a nettelefoncégeknek és –tévétársaságoknak fizetniük kell az extra sávszélességért, és mindennapossá válhat, hogy egy szolgáltató az átlagos ügyfeleket elhanyagolja, sőt blokkolja a többet fizető ügyfelek javára.
A telefonálás mint netbiznisz
Az Egyesült Államokban egyre népszerűbbek a netalapú (VoIP) telefonszolgáltatások. 2005-ben már 5,5 millió amerikai használt nettelefont, ami az előző évi érték háromszorosa. Ez a felhasználóbázis a piac 3 százalékával egyenlő, ugyanakkor a TeleGeography becslései szerint 2010-ben már 10 százalék körüli lehet a nettelefon piaci részesedése.
Ahogy törnek előre a VoIP-szolgáltatások, úgy kényszerülnek bele az árversenybe a hagyományos vezetékes szolgáltatók. Az AT&T és a Verzion is csökkentette havi díjait, de a VoipReview szerint még mindig a Skype nettelefont használók járnak jobban, írja a New York Times.
A tendenciák is kedvezően alakulnak: míg a hagyományos vezetékes vonalak száma 150 ezerrel esett hetente az elmúlt negyedévben, addig a VoIP-felhasználók száma hetente 100 ezerrel növekedett. Bár várhatóan a - nem számítógépek közötti - nettelefonálás a jövőben is pénzbe fog kerülni, várhatóan komoly piaci pozíciókat szerezhet magának, a hagyományos szolgáltatók rovására.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
