Felzúdulást keltett az IHM frekvenciarendelete

Hazánkban ellentmondásos a rádiós internetezés helyzete. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium április elsejétől hatályos 6/2003 (III.31.) rendeletének értelmében a 2,4 gigahertzes frekvenciatartományban szabad téren 2,5 milliwatt teljesítményű, épületen belül 10 illetve 100 milliwatt teljesítményű antennákat lehet használni. Bár az IHM teljes mellszélességgel kiáll az internetes társadalom fejlesztése mellett, ez a rendelet éppenséggel megnehezíti a rádiós internetszolgáltatást, hiszen annak a működtetéséhez épületen kívül kellene nagy teljesítményű sugározást engedélyezni.

További ellentmondások látszanak az Európai Uniós határozatok és javaslatok, valamint a minisztériumi rendelet összehasonlításakor, ugyanis az uniós dokumentumok kifejezetten a rádiós hálózatok támogatását hirdetik, nem a korlátozást.

A Netért tiltakozik

A Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága (NETÉRT) úgy véli, hogy az IHM rendelete teljesen ellentmond Európai Unió ajánlásának és a nemzetközi trendeknek, törekvéseknek. Szerintük a 2,4 és 5 GHz frekvenciát használó adatkommunikációs technológiát állami támogatásban kellene részesíteni nem pedig betiltani. A társaság felszólította az IHM-et, hogy az érintett szolgáltatók képviselőivel keressen kompromisszumos megoldást: vonja vissza a rendeletet, vagy tegye lehetővé, hogy a szolgáltatók a "fizetős" 3,5 GHz-s frekvenciákon szolgáltathassanak, illetőleg jelöljön ki egy hasonló, erre a célra elkülönített sávot részükre, a koncessziós díj megfizetése nélkül.

Lesz megoldás

Jambrik Mihály, az IHM közigazgatási államtitkára - akit idén április 24-én neveztek ki erre a tisztségre - az Indexnek elmondta, hogy a rádiós elérést használó internetezőknek nincs okuk az aggodalomra, ugyanis a bejelentéssel rendelkező 31 szolgáltató változtatások nélkül folytathatja működését. Jambrik Mihály továbbá azt is elmondta, hogy a rendelet meghozatala előtt számos érintett szervezetet, többek között a Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsot, a Magyar Rádióamatőr Szövetséget és a három mobilszolgáltatót is felkeresték. Az államtitkár szerint a megkérdezett szakértők véleménye nem minden kérdésben volt egyhangú.

Jambrik Mihály elismerte: látszik, hogy e témában szélesebb körű egyeztetés szükséges, és a jövő hét elején fognak dönteni arról, hogy megváltoztatják-e a 2,4 gigahertzes frekvencia használatára vonatkozó rendeletet.

Az EU sem egységes

Per Haugaard, az Európai Unió Információs Társadalom főigazgatóságának munkatársa lapunk rendelkezésére bocsátotta a rádiós hálózatokra vonatkozó hatályos rendeleteket és javaslatokat. A 2003/203/EC dokumentum szerint az Európai Bizottság március végén azt javasolta a tagországoknak, hogy az engedélyezés egyszerűsítésével támogassák a közösségi WLAN, drótnélküli hozzáférési pontokat. A Bizottság egyértelműen a vezetékes hálózatok fontos kiegészítésének tekinti a rádiós hálózati szolgáltatásokat, és azt javasolják, hogy valamennyi EU-tagországban azonos "általános engedélyt" adjanak a drótnélküli szolgáltatóknak. Jelenleg az EU országaiban igen változatos a drótnélküli internet szabályozása.

Hollandiában teljesen szabad a 2,4 gigahertzes frekvencia használata, nem kötik engedélyhez. A helyi önkormányzatok támogatják a WiFi-kezdeményezéseket. Leiden városának egyharmadát fedi le egy ingyenes rádiós háló, Amszterdamban pedig a Vondel Parkban internetezhetnek ingyen az emberek. Spanyolországban is hasonló a helyzet, számos városban érhető el ingyenes rádiós hálózat. Belgiumban a 300 méteres hatótávolságnál nagyobb teljesítményű berendezések használatát engedélyhez kötik.

Franciaországban csak a beltéri alkalmazáshoz nem kell előzetes engedély, a kültéri alkalmazásokhoz 3 évre érvényes "kísérleti" engedélyt ad a helyi felügyelet. Az ország 50 régiójában a 10 milliwattosnál kisebb teljesítményű eszközök használatához nem szükséges engedély.