További Net cikkek
Kapcsolódók (4)
'Az internet kiegyenlítheti a hatalmi viszonyokat'
Wilson szerint a társadalom különböző csoportjai együttműködésének megteremtése inkább politikai, mintsem technikai vagy gazdasági kérdés.
Wilson szerint a társadalom különböző csoportjai együttműködésének megteremtése inkább politikai, mintsem technikai vagy gazdasági kérdés.
Hazánk drámaian lemaradt a nyugat-európai átlaghoz képest, állapította meg az internethasználatot vizsgáló világméretű World Internet Project kutatás, melynek eredményeit szerdán ismertették az Információs Társadalom Szakmai Napok rendezvényen. Miközben a 14-17 éves korosztály 69 százaléka internetezik Magyarországon, ugyanez a mutató a 18-29 évesek körében már csak 31, 50-59 év között 9 százalék. Ráadásul az 50-59 éves korosztály alig 6 százaléka tervezi, hogy egy éven belül internetkapcsolatot létesít. A hátrányok felszámolására Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára széles körű társadalmi összefogást sürgetetett.
Az otthoni internethasználat terjedésének feltétele a vezetékes telefon, illetve a PC megléte. Bár vezetékes telefonnal a lakosság 76 százaléka rendelkezik, ám mint Kovács Kálmán korábban utalt rá, hogy a régebbi kiépítésű körzetekben ez nem alkalmas adatátvitelre. Otthoni PC-je pedig már csak a 14 évnél idősebb korosztály 27 százalékának van.
Elenyésző, de meghatározó kisebbség
Az internet használata ennél is riasztóbb képet mutat, mivel a 14 évnél idősebb lakosság csupán 17 százaléka szörföl a világhálón. Az is kiderült, hogy ma még elsősorban a közösségi hozzáférés jellemző az internet használatában. A korosztályos szakadék pedig egyre inkább mélyül a fiatalabb és a középkorú, vagy idősebb lakosság körében.
A 14-17 éves korú népesség 69 százaléka barangol a világhálón, míg a 18-29 évesek (az egyetemista korú népesség) csupán egyharmada. Ahogy pedig haladunk a korfán egyre feljebb, még ennél is jóval kevesebben élnek az internet nyújtotta lehetőségekkel. Ráadásul egy éven belül ismét a legfiatalabb korosztály az, amely legnagyobb arányban (48 százalék) tervezi, hogy rákapcsolódik a webre.
A felmérés eredményeit ismertető Dessewffy Tibor szociológus elenyésző, de meghatározó kisebbségként definiálta az internetezőket.
Társadalmi kampányt akarnak
A szociológus szerint az internet elutasítása mögött nem állnak gazdasági okok. Szerinte azok is kulturális gyökerekre vezethetőek vissza. Az elutasítás indokai között egyébként legnagyobb arányban (44 százalék) ugyanakkor a PC hiánya szerepelt. De hasonló mértékű volt azok tábora, akiket nem érdekel a világháló. Még egy figyelemreméltó adat található a kutatásban, mégpedig, hogy adatvédelmi aggályok egyáltalán nem rettentik vissza az internetezéstől azokat, akik elutasítják azt.
Mindazonáltal siralmasnak tűnhet, hogy 2001-ben a 14-29 éves korosztály 9 százaléka nagy valószínűséggel, vagy valószínűen új felhasználó lesz. Ez még a 2000-es szerény 10 százalékos aránynál is rosszabb. Az Egyesült Államokban, ahol már 60 százalék körüli a penetráció, ez a mutató 46 százalék körül alakul.
A szakadékok leküzdésére mind Dessewffy, mind pedig Csepeli György politikai államtitkár széles körű társadalmi kampányt sürgetett. Ezt azzal indokolták, hogy csupán az üzleti szféra nem képes a szükséges tudatformálásra. Így elképzelhető, hogy a tej-, vagy zöldségfogyasztásra ösztönző TCR-kampány mellett hamarosan az internet használatára buzdító társadalmi célú reklámkampány indul.
Nem számítanak áttörésre
Csepeli ugyanakkor úgy véli, hogy a a háztartások penetrációban nincs lehetőség radikális áttörésre. Példaként ismertette: egy év alatt a háztartások hozzáférése 2 százalékkal 8 százalékra nőtt. Az államtitkár elsődlegesnek nevezte az e-kormányzat létrehozását.
Elektronikus ügyintézés jövőre
Mint mondta, az informatikai tárca szándékai szerint jövőre elindulhat az elektronikus ügyintézés. Mint mondta, az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő elektronikus aláírásról ugyan már megszületett a jogszabály, ám az eljárás túlzottan bonyolult, a hitelesítő intézetek nem jöttek létre - írja az MTI. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió által előírt 20 alapvető közszolgálat elektronizálásából egy sem valósult meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
