Teréz
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Szakszervezet nélkül is menők a techcégek

2013.10.01. 14:43
A startup cégek körében ismeretlen fogalom a szakszervezet, mert a kreatív munkát végző fejlesztők és értékesítők szervezett fenyegetések és sztrájk nélkül is mindent megkapnak. A kétkezi munkások utálják a technológiai szektorban dolgozókat, mert azok legszívesebben mindent automatizálnának.

Startup-túránk több állomásán szóba került a munkahelyi kiégés, és hogy vajon a kint letelepedett magyar cégek – Prezi, Ustream – mihez fognak kezdeni, amikor már több száz dolgozó igényeit kell kiszolgálniuk. Arra a felvetésre, hogy majd szakszervezetet alapítanak a dolgozók a pluszjuttatások kiharcolásáért, úgy néztek ránk, mintha mi eddig egy kő alatt éltünk volna a Marson. Egyszerűen elképzelhetetlen volt a számukra, hogy a dolgozók ne kapjanak meg mindent, amit akarnak.

San Francisco környékén nagyon kiélezett a helyzet a kékgalléros munkások és a fehérgalléros elit között. Amikor a helyi vasút, a BART dolgozói legutóbb sztrájkkal fenyegetőztek, az egyik technológiai cég vezetője azt mondta: adják meg nekik a követelt béremelést, küldjék vissza őket dolgozni, de utána automatizálják a munkájukat, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő. A mozdonyvezető robotok nem lázadnak, viszont még több mérnöki munkahelyet teremtenek.

Ilyen nyilatkozatokat hallva nem meglepő, hogy a szakszervezetek előszeretettel lobbiznak a műszaki fejlődés ellen. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb szakszervezete, az AFL-CIO keményen szembeszáll a magasan képzett bevándorlókkal is, hiszen ezzel külföldiek kapják meg a jól fizető állásokat. A technológiai cégek viszont ezzel ellentétes célt tűztek ki maguk elé, igyekeznek megpuhítani a kongresszusi képviselőket, hogy azok lazítsanak kicsit a bevándorlási politikán, és még több kiváló koponya dolgozhasson a Szilícium-völgyben.

Az is hozzátartozik a történethez, hogy a szakszervezetek néha már-már úgy viselkednek, mintha az IQ-juk alacsonyabb lenne a helyi átlaghőmérsékletnél. Az egyik szervezetnek olyan nevetséges javaslatot sikerült elfogadtatnia, hogy minden vonaton maradnia kell tűzfelügyelőnek, noha a vasúttársaság minden széntüzelésű mozdonyt rég kivont a forgalomból. Hogy a szénlapátolók sorsa mi lett, arról nem tudunk.

De a vevők kényelme sem szempont, ha a munkahelyek megtartásáról van szó. Az USA-ban népszerűek a modern technológiákra épülő autókölcsönző rendszerek és sofőrszolgálatok, mint az Uber és a Lyft, amelyek mobilon futó appban mutatják meg, hol van a közelben igénybe vehető autó. A felhasználó egy kattintással jelzi az igényét, és máris megy érte a kocsi, vagy felveheti azt egy csipkártyával. A taxitársaságok rögtön a születésük után meg akartak fojtani minden ilyen startupot. Európában is vannak hasonló rendszerek, például Berlinben a DriveNow, ami jó válasz lenne a gazdasági válságra és a növekvő benzinárakra: nem muszáj autót fenntartani, de amikor szükségünk van rá, a mobil segítségével gyorsan és hatékonyan elintézhető a kölcsönzés. Nem jelent sok jót a sofőrök munkalehetőségeire nézve a Google robotautója sem, és sokan úgy vélik, ha a keresőcég felvásárolná a kaliforniai vasúttársaságot, azt azonnal automatizálná.

A TechCrunch hírportál online felmérése szerint az amerikai szakszervezeti tagok 27 százaléka az innováció útjába állna, ha azzal elveszítené a munkahelyét, míg a technológiai cégeknél csak 11 százalék gondolkodik hasonlóan. A mérnökök 30 százaléka azt mondta, feláldozná az állását, ha a technológiai fejlődés miatt fölöslegessé válna a munkája. A hírportál kutatása szerint 30 évvel ezelőtt is hasonló volt a helyzet: a szakszervezetben csak 16 százalék pártolta a technológiai fejlődést, ugyanakkor 14 százalék teljesen elutasította azt.

Mire jók a robotok?

Legkönnyebben automatizálni a rutinfeladatokat lehet, például az információ tárolását, kategorizálását és feldolgozását, illetve a gyártásban azokat a mozdulatokat, amelyen nagyon pontosan körülírhatók. Ezek többnyire olyan munkák, amelyek közepes képzettséget igényelnek. A számítógépek és a robotok tehát a középosztályt fenyegetik a leginkább, és a két végletre, a nagyon jól és a nagyon rosszul fizető állásokra nincsenek nagy hatással, ez pedig növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Egyrészt megmaradnak a magas szintű műszaki, vezetői, tudományos és kreatív gondolkodást igénylő tevékenységek, például a kutatói, fejlesztői, orvosi, jogi és dizájneri munkák, amelyek magas fizetéssel járnak. Ezek a feladatok nagyban építenek a számítógépek által feldolgozott információkra. A Szilícium-völgy elitje is közéjük tartozik, és a régió nagyon speciális helyzetben van: San Franciscóban a felnőtt (25 évnél idősebb) lakosság több mint felének, több mint 320 ezer embernek legalább főiskolai végzettsége van.

A másik végleten vannak a manuális feladatok. A robotok nem fogják elkészíteni az ebédünket, kitakarítani a szállodai szobánkat, bedobálni az út szélén lerakott szemetet a kukásautóba. Ezek a feladatok azonban olyan képességeket igényelnek, amiből nincs hiány, és emiatt a bérek igen alacsonyak. A számítógépek nem az állások számát, hanem azok minőségét csökkentik, és a közepes képzettséget igénylő feladatok átvételével megszüntetik a kismértékű felemelkedés lehetőségét.

Ösztönzők, erők

Az internetes cégeknél valóban azt tapasztaltuk, hogy a dolgozók semmiben nem érezhetnek hiányt. Magas fizetéssel, ingyenes étellel, decentralizált menedzsmenttel és még sok más extrával kényeztetik a hitech elitet. A Facebook főhadiszállásán ingyenes éttermek, konditerem, tágas irodák várják a dolgozókat. A Kaliforniába költözött magyar cégek sem szégyenkezhetnek: a Prezinél a szokásos pirítós, bagel, zsömle és felvágottak mellett gyümölcskosár, szója- és mandulatej, háromféle zabpehely és energiaitalok vannak az ingyenes reggeliben, a Ustreamnél pedig a rágcsálnivalók mellett Unicumot és sört és találtunk a céges hűtőben. Nem csoda, hogy általában a technológiai cégeket szavazzák meg az USA legjobb munkahelyeinek.

A mérnökök és a menedzserek erőfeszítés nélkül megkapják mindazt, amiért a szakszervezetek évtizedek óta küzdenek, ezért kétkezi dolgozóknak nem marad más lehetőségük, mint hogy sztrájkokkal bosszantsák az elitet, amiért a robotok pártjára álltak.