Meghódítja Vegast a magyar virtuális gyurma

„Próbáld nagyobb bogyóval” – mondom Balagénak, de a tanácsom sem segít: az amorf tömb a monitoron csak nem akar trollarcra hasonlítani. Ez az én bénázásaim után nem is csoda. Meg aztán, mi rajzolni sem tudunk, nemhogy szobrászkodni. De a próbálkozásunk a virtuális anyaggal visszarepít minket az időben: megint nyolcévesek vagyunk, amit érzünk, az a gyurmázás öröme. Aztán Rátai Dani átveszi a kezünkből találmánya, a Leonar3Do egerét, ami inkább madár: elegáns és légies. Felteszi a 3D szemüveget, és egy új tömbön kezd dolgozni. Finom csuklómozdulatokkal nyújtja, nyomkodja a pixeleket, szem, fül, száj, fog, szarvak, villás nyelv – máris kész egy szörny feje. Az egész nem tart tíz másodpercnél tovább.

A Leonar3Dóról többször írtunk már, először 2005-ben, amikor 1444 pályázó közül indulva hat díjat is besöpört az Intel egy nemzetközi tudományos és mérnöki vásárán. Azóta a rendszer rengeteget fejlődött, és az is kiderült, hogy nem lehet olyan olcsón kihozni, mint amennyire Rátai eredetileg szerette volna. A végső Leonar3Do, amit feltalálója az első 3D virtuális valóság eszköznek nevez, 2010 elején készült el, és 2010 őszén került a boltokba. Most 1300 dollárba kerül, az oktatási intézményeknek szánt verzió ezer dollár. És készül az otthoni használatra szánt változat is, ami olcsóbb – és persze funkcióiban korlátozottabb – lesz.

A Leonar3Do lelke a monitor környékén elhelyezett néhány szenzor, ami érzékeli a júzer 3D szemüvege és a madárforma 3D egér helyzetét a térben. A madáron pár gomb található, a legfontosabbal azt lehet vezérelni, hogy mikor akarunk hozzátenni a megformált virtuális gyurmához, vagy éppen elvenni belőle. A szenzorok követik, ahogy a levegőben bűvészkedünk az eszközzel, és annak megfelelően alakítja a képet. A madárral gyorsan lehet dolgozni, és a végeredményt 3D modellező programokba lehet importálni. De nemcsak a modellezőknek jöhet jól a rendszer, hanem például a képzőművészeknek is, és a Semmelweis Egyetem Kognitív Laborjában is használják az orvosoktatásban. Rátai a standon mutat nekünk néhány szobrocskát, azokat pedig az Iowai Egyetem hallgatói és munkatársai készítették.

A Leonar3Do amerikai forgalmazója mellett az iowaiak is segítenek a rendszer CES-es demózásában. Az eszköz útja most kikövezettnek tűnik, szeptemberben az OTP Csoport egyik kockázatitőke-kezelője 400 millió forintot fektetett a Leonar3Dóba, Rátai pedig folyamatosan fejleszti a rendszert. Persze mindez nem garantálja, hogy a termék sikeres lesz (a programgenerációk óta fejlesztett 3D modellező szoftverek funkcionalitása nagyobb), de mi drukkolunk neki. Jó látni, ahogy a standnál folyamatosan sorban állnak az emberek, és formálják a virtuális anyagot, arcukon egy gyurmázó kisgyerek mosolyával.