Agyhullámmal és szemgolyóval játszottunk
További Szemlemorzsa cikkek
Az asztali számítógépek csökkenő népszerűsége mögött részben az áll, hogy az okostelefonok és a tabletek sokkal természetesebb módon, érintéssel irányíthatók. A Microsoft úttörő volt az Xboxhoz tartozó Kinect bevezetésével, ahogy az Apple is jó úton jár a kérdéseinket értelmezni tudó Sirivel. Ez a két technológia elkezdett utat törni magának, a berlini IFA expón a legtöbb tévégyártó kínálatában vannak már mozgásérzékelős tévék. A Samsung standjánál majdnem ki is próbáltam a hadonászós Angry Birdöt, de inkább meghagytam a hoszteszeknek a hónaljfoltnövesztés örömét.
A fentieken kívül még számos új megoldás készül arra, hogy a segítségükkel még szorosabb kapcsolatba kerülhessünk a gépeinkkel, és tévedés azt hinni, hogy a gyártók csak a hipsztereket akarják lenyűgözni valami újjal. Az idősebb korosztálynak is nagy szüksége van ezekre a fejlesztésekre, egyszerűen mert nem billentyűzettel és egérrel a kezükben nőttek fel – mondta Marc Nieuwhof, aki a Philips új távirányítóját mutatta be a berlini kiállításon.
Az uWand nevű távirányítóhoz hasonlót árul az LG is, de a Philips a gyorsulásmérő mellé egy kamerát is beszerelt. Ez pontosabb célzást tesz lehetővé, amikor a tőlünk messze levő tévé kezelőfelületén az online tartalmak közt kell válogatni. Nagyon könnyen, fél perc alatt elsajátítható az uWand használata, a távirányító valóban elég pontosan követi a mozdulatainkat. Úgy lehet vele klikkelni, hogy a mozdulat nagyon emlékeztet az érintőkijelző használatára: megnyomjuk a gombot, és oldalra suhintunk a kezünkkel. Ez pont olyan, mint amikor a Windows 8-as tabletek érintőkijelzőjén oldalra lapozunk a szoftverek felületén.
A távirányító segítségével megragadhatunk tartalmakat, mondjuk a műsorújság egyik bejegyzését, és azt egy ikonra húzva felvehetjük a műsort a felvételi listára. A kamera pedig arról is gondoskodik, hogy amikor nem lát rá a tévére, kikapcsoljon az egérmozgatás. Ez sok eszközből hiányzik, így azok a távirányítók furcsa dolgokat művelhetnek a zsebünkben.
Vadabb elképzelés, hogy a kezünk helyett a szemeink forgatásával irányítsuk a tévét. A Haier által bemutatott eszközt elsősorban azoknak a mozgássérülteknek szánják, akik nem tudják kezelni még a távirányítókat sem. Az egy percig tartó kalibrálás pont olyan volt, mint tíz évvel ezelőtt a Pocket PC érintőkijelzőjénél: a szoftver a kijelző sarkaiban megjelenített egy-egy pöttyöt, amire ezúttal nem stylus-szal kellett rábökni, hanem szemmel rákacsintani.
Minden működtethető szemmozgással: a kijelző alján megjelenő hangerőállítót pofonegyszerű volt kezelni, a beépített Facebook-kliens bejegyzései közt lazán lépkedtem – ehhez csak a lista aljára vagy a tetejére kellett nézni. De 3-4 perc után már nem tudtam megfelelően pislogni. Hiába mondta az ottani hosztesz, hogy próbáljam lassabban, valószínűleg túl álmos voltam ehhez. Vagy egyszerűen csak nem elég kiforrott a technika, elvégre csak egy prototípussal demóztak.
Orvosi eszköznek készült a Wearable Technologies standjánál bemutatott, agyhullámmal működő irányítóeszköz is, amit a koncentrációzavaros, hiperaktív gyermekek terápiájában próbálnak alkalmazni. Persze játékos módon, egy pályán végigrepülve kell kincseket gyűjteni, miközben a fejünket vagy a szemünket mozgatjuk. Ez valóban nagy koncentrációt igényel, hiszen az eszköz nem a fej elmozdulását érzékeli, hanem a koncentráció által keltett agyhullámokat. Ez volt a legnehezebben kezelhető természetes interfész, mert nagyon frusztráló, hogy nincs közvetlen visszacsatolás. Nehéz ráérezni, hogy minek a következtében megy jobbra vagy balra a virtuális karakterünk.
Az agyhulllámok játékban való alkalmazása nem újdonság, az Emotiv évek óta árulja az Epoc nevű játékkontrollerét. A várt áttörés azonban elmaradt, nem terjedt el az eszköz. A legfrissebb fejlemények is gátolhatják az előrelépést, oxfordi kutatók ugyanis azt állítják, hogy agyhullámokat kiolvasó eszközökkel pontosabban tudnak majd következtetni a felhasználók jelszavára, banki adataira. Ha nem is tudják kiolvasni az emberek fejéből a konkrét adatokat, a módszerrel szűkíteni tudják a lehetőségek számát. Ügyes trükköket is bevethetnek a jövőbeni hekkerek, például egy számítógépes játékban valahogyan megjelenítenek információkat, és figyelik a játékos agyának a reakcióját.
Érintés helyett
Az agyolvasásnál valószínűbb az érintés nélküli mozdulatokra épülő vezérlők elterjedése, ami praktikus is: nem lesznek olyan dzsuvásak az eszközeink. Furcsa mód a Philips nagyon aktív az interfészek területén: a strapabíró kütyükről írt cikkünkben szereplő hangszórót ebbe az összeállításba is muszáj volt bevenni, mert kézlegyintéssel irányítható (tegnap ezt nem tudtam kipróbálni, mert mindegyik le volt merülve). Ha megvan a bluetooth-párosítás a telefonnal, az érzékelő fölötti függőleges legyintésre indul el vagy áll meg a zene, oldalirányú suhintásra pedig a következő vagy az előző számra lép a lejátszó. Hibátlanul működött, és mivel közel kell vinni a kezünket, viszonylag nehéz véletlenül számot léptetni. A bluetooth szabvány alapból tartalmazza a zenelejátszók parancsait, ezért a hangszóró Android, iOS és Windows Phone vagy régebbi rendszerű telefonnal és pc-kkel is működik.
Ez nagyon hasonlít a Leap Motion által májusban bemutatott apró szerkezet képességeihez. A következő években rengeteg eszközben megjelenhet ilyen érintésmentes irányítás, mert augusztus elején arról adott hírt a Leap Motion, hogy már 26 ezer fejlesztő jelezte érdeklődését a megoldás iránt.
A hagyományosabb interfészek is tartogatnak meglepetéseket. Az Acer Iconia W700 táblagépen például a Windows 8 régimódi asztalán nyithatunk meg egy táblagépen könnyen kezelhető interfészt, ha egyszerre öt ujjal érintjük meg a kijelzőt. Minden új Windows 8-as tableten kipróbáltam hasonló gesztusokat, de azok általában nem reagáltak semmire, csupán az operációs rendszer alapértelmezett gesztusait ismerték.
A dél-koreai Celluon a lézerrel asztalra vetített billentyűzetét fejlesztette tovább. A bluetooth billentyűzet, ami iOS-es és androidos eszközökre, valamint pc-re is ráköthető, most már multitouch tapipadként is működik. A megvilágított területen ugyanúgy két ujjal gördíthetünk és csippentéssel zoomolhatunk, mint az iPad kijelzőjén, de jól kell kiválasztani a felületet, nehogy a végén még szálka menjen az ujjunkba. A szintén koreai Penandfree pedig az általunk korábban tesztelt Wacom Inklinghez hasonló rajzeszközt készített. Az asztal lapjára vagy egy papírlapra tollal felrajzolt ábrák és szövegek azonnal megjelennek a kijelzőn, és a könnyű kis toll akár az egeret is helyettesíteni tudja.